Ezen kívül a kormány javasolja az áfa egy százalékpontos emelését 23 százalékra. Ebből 5 milliárd kunát (200 milliárd forint) remélnek.

A kormány hétfő óta tárgyal a szakszervezetekkel a válságellenes intézkedésekről, az új adóról az információk szakszervezeti forrásból ismeretesek. A múlt hét végén Horvátországban már elfogadták a költségvetés második megkurtítását is.

Horvát közgazdászok ugyanakkor inkább a kuna exportösztönző leértékelését, a jegybank cégeket segítő értékpapír-vásárlásait és mindenekelőtt az idegenforgalmat érintő nemzeti gazdasági stratégia kidolgozását tartanák szükségesnek a válságkezeléshez.

A horvát gazdaság teljesítménye kilenc éve óta nem tapasztalt mértékben, 6,7 százalékkal csökkent az idei első negyedévben. Visszaesett a legnagyobb ágazat, az idegenforgalom is. Az év első öt hónapjában 9 százalékkal csökkent a turisták száma a tavalyihoz képest. A munkanélküliség júniusban már az egymást követő ötödik hónapban növekedett. A 4,5 millió lakosú országban 247 ezer fölé emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, ez 11,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint Horvátország akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat. Ivan Suker pénzügyminiszter azonban úgy véli, az IMF nélkül is úrrá lesznek a nehézségeken. A nemzetközi pénzügyi szervezet a közkiadások visszafogásához köti a segítséget, "mi viszont magunktól is végre tudjuk hajtani ezeket a fájdalmas intézkedéseket", mondta Suker.

E hónap elején újabb kiadáscsökkentő programot terjesztett elő a horvát kormány, és rontott a gazdasági teljesítmény idei előrejelzésén. Jadranka Kosor miniszterelnök akkor közölte: a hazai össztermék (GDP) a korábban valószínűsített 2 százalék helyett várhatóan 4,5 százalékkal csökken idén, a költségvetésben pedig át kell csoportosítani 2,2 milliárd kunát, és további 780 millió kunával csökkenteni szükséges a kiadásokat.