A tanárok háromnegyede szerint nincs is miért jobban dolgozni
Négyből három tanár érzi úgy, hogy semmi nem ösztönzi tevékenységének javítására, a tanulók tanteremben tanúsított rossz magaviselete pedig öt iskolából háromban akasztja meg az órák menetét - derül ki az Európai Bizottság támogatásával elkészített új OECD-jelentésből.
Ján Figel, az Európai Unió oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa a jelentést kommentálva leszögezte, hogy becslések szerint az unióban 6,25 millió tanár dolgozik, akiknek a hatóságoktól megkapható minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy a gyorsan változó iskolai környezetben a megfelelő típusú oktatási módot biztosíthassák. "Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is" - emelte ki a szlovák biztos.
A jelentés alapja egy új nemzetközi tanítási-tanulási felmérés, a TALIS, amely első ízben ismertet nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat az iskolákban tanító pedagógusok munkakörülményeiről, 23 államban végzett kutatás alapján.
Angel Gurría, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára a kutatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ösztönözni kell a tanárokat a jobb teljesítményre. A jelentésből egyebek között kiderül, hogy Ausztráliában, Belgiumban, Írországban és Norvégiában a tanárok több mint 90 százaléka nem vár jutalmat munkája minőségének javításáért (Magyarországon 69 százalék).
Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskola alsóbb évfolyamain tanítók több mint 70 százaléka dolgozik olyan iskolában, ahol érzésük szerint az osztályteremben folyó rendzavarás akadályozza a tanítás folyamatát (Magyarországon 68 százalék).
A tanárok a felmérés szerint a tanóra idejének átlagosan 13 százalékát fordítják fegyelmezésre. A rendzavaráson kívül mindazonáltal más tényezők is hátráltatják az oktatást: az igazolatlan hiányzások (átlagosa 46 százalék), a tanóráról való késések (39 százalék), vulgarizmus és káromkodás (37), illetve a tanulótársak megfélemlítése vagy szóbeli bántalmazása (35).
A jelentés készítői azt vonták le a legfontosabb tanulságként, hogy az oktatási hatóságoknak hathatósabb ösztönzőket kell biztosítaniuk a tanárok számára. Számos országban egyáltalán nincs vagy csak nagyon érintőleges a kapcsolat a tanárok teljesítményének értékelése, illetve az általuk kapott jutalmak és elismerés között - mutattak rá a kutatók.