Kísérleti atomrobbantás és rakétateszt Észak-Koreában
Észak-Korea bejelentette, hogy hétfő reggel sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A sztálinista vezetésű távol-keleti ország egyúttal rövid hatótávolságú rakétát is kilőtt kísérletképpen.
Ez volt a második észak-koreai kísérleti atomrobbantás; az elsőt 2006 októberében hajtotta végre a kelet-ázsiai ország.
Phenjan a KCNA hivatalos hírügynökség útján tudatta a kísérleti atomrobbantás az észak-koreai nukleáris elrettentő erő erősítését célzó lépések részét képezi, ezen intézkedések pedig az ország védelmét szolgálják. A második atomrobbantás ereje, s az ellenőrzés technikai színvonala egyaránt meghaladta az első tesztét - ismertette a Yonhap dél-koreai hírügynökség a beszámolót.
A KCNA nem közölte a második robbantás helyszínét. Az első tesztet az ország északkeleti részén végezték.
Észak-koreai Scud-B rakétát néznek meg látogatók a szöuli Koreai Honvédelmi Emlékmúzeumban 2009. május 25-én © MTI |
A japán kormány "elfogadhatatlan lépésnek", az erre vonatkozó 2006-ban hozott BT-határozat megsértésének nevezte az észak-koreai kísérletet, s kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását. Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy a BT még a nap folyamán rendkívüli ülést tart az észak-koreai atomkísérlet ügyében.
Ri Mjong Bak dél-koreai elnök rendkívüli tanácskozásra hívta biztonsági kabinetjét. Az amerikai és az orosz kormány egyelőre nem reagált érdemben az észak-koreai kísérlet hírére. Mint mondták, még ellenőrizniük kell minden, erről szóló értesülést.
Közben a Yonhap dél-koreai hírügynökség diplomáciai forrásra hivatkozva azt jelentette néhány órával a nukleáris teszt észak-koreai bejelentése után, hogy Phenjan kísérletet hajtott végre egy rövid - 130 kilométer - hatótávolságú rakétával is. A föld-levegő rakétát az ország északkeleti részén fekvő Muszudan-ri indítóállásról bocsátották fel. Ugyaninnen indítottak április 5-én egy nagy hatótávolságú rakétát. Ezért a kísérletért az ENSZ BT megrótta Észak-Koreát.
Magyarország elítéli, az EU nyugtalan
Magyarország elítéli az észak-koreai nukleáris kísérletet - jelentette ki Várkonyi László, a külügyminisztérium szakállamtitkára hétfőn Hanoiból.
A hétfő reggeli atomkísérlet nemcsak a térséget, hanem az egész nemzetközi közösséget fenyegeti - mondta a szakállamtitkár, aki az Ázsia-Európa Tanácskozás (ASEM) külügyminiszteri értekezletén vesz részt a vietnami fővárosban.
"Nagyon nyugtalanító hírnek" nevezte az észak-koreai atomrobbantásról szóló bejelentést hétfőn az Európai Unió külkapcsolatokért felelős biztosa. Benita Ferrero-Waldner Bangkokban kapta az első - akkor még hivatalosan meg nem erősített - tájékoztatást a kísérletről. Azt mondta, hogy amennyiben a hír beigazolódik, akkor az nagyon nyugtalanító lesz, és mindenképpen el kell ítélni.
Az EU külkapcsolati biztosa Hanoiba igyekezett, ahol európai-ázsiai külügyminiszteri találkozót tartanak, 45 ország részvételével. Az EU és az ASEAN-országok mellett jelen van Kína, Japán és Dél-Korea is. A tanácskozás eredetileg tervezett napirendjét - gazdasági válság, Mianmar - megfigyelők feltételezése szerint alaposan átírhatja az észak-koreai atomrobbantás híre, bár Ferrero-Waldner tervezett találkozója a mianmari külügyminiszterrel így is jelentős hatással lehet az egykori Burmában tapasztalt emberi jogi jogsértések nemzetközi megítélésére.
Franciaország határozottan elítéli az észak-koreai nukleáris kísérletet - jelentette ki hétfőn Bernard Kouchner külügyminiszter Abu Dzabiban, a tengeri biztonságról folyó nemzetközi konferencia megnyitóján. "A ballisztikus kísérletről érkezett hír nem jó hír, és határozottan elítéljük addig is, amíg nem tudunk róla többet mind technikai, mind pedig stratégiai szempontból" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
Az alábbiakban időrendi sorrendben ismertetjük az észak-koreai atom- és rakétaprogram főbb állomásait:
1994. - az Egyesült Államokkal kötött megállapodás értelmében Észak-Korea ígéretet tett arra, hogy befagyasztja, illetve működésképtelenné teszi atomfegyver-programját;
1998. augusztus 31. - Észak-Korea feltehetően rakétát lőtt ki, amely Japán felett elhaladva a Csendes-óceánba esett, de Phenjan azt állította, hogy műholdat bocsátott fel;
1999. szeptember 13. - Phenjan fogadkozik, hogy befagyasztja a kísérletezést nagy hatótávolságú rakétákkal;
2001. július - A washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát fejleszt;
2001. december - George Bush amerikai elnök arra figyelmeztette Irakot és Észak-Koreát, hogy felelősségre vonják őket, amennyiben tömegpusztító fegyvereket állítanak elő;
2003. január 10. - Észak-Korea bejelentette, hogy kilép az atomfegyverek terjesztésének korlátozásáról szóló egyezményből (NPT);
2003. augusztus - Észak-Korea csatlakozott az atomprogramjáról szóló, Kína, az Egyesült Államok, Japán, Oroszország és Dél-Korea részvételével zajló hatoldalú tárgyalások első fordulójához;
2006. július 5. - Észak-Korea hét rakétát - közöttük egy közepes hatótávolságú Taepodong-2 rakétát - lőtt ki a Koreai-félsziget és Japán közötti vizekbe;
2006. július 15. - az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta 1695-ös számú határozatát, amely felszólítja Észak-Koreát, hogy vessen véget rakétaprogramjának;
2006. október 9. - Észak-Korea föld alatti atomrobbantást hajtott végre "egy atomháború rendkívüli fenyegetettségére" hivatkozva az Egyesült Államok részéről;
2006. október 15. - az ENSZ BT elfogadta 1718-as számú határozatát, amelyben elítélte az atomrobbantást, szankciókat vezetett be Phenjan ellen, és betiltott Észak-Koreának mindenfajta, atomprogramjával kapcsolatos tevékenységet;
2007. február 13. - Észak-Korea beleegyezett abba, hogy leszereli legfőbb nukleáris létesítményeit, energiahordozókért és másfajta javakért fejében;
2007. július 14. - Észak-Korea bezárta jongbjoni atomreaktorát, később megkezdi szétszerelni;
2007. június 27. - Észak-Korea lerombolta az atomreaktor hűtőtornyát;
2008. szeptember 19. - Phenjan bejelentette, hogy helyreállítja jongbjoni atomlétesítményét;
2008. október 11. - Az Egyesült Államok törölte Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról;
2009. február 15. - Észak-Korea azt állította, hogy joga van űripari fejlesztésekhez;
Február 23. - Dél-Korea azt állítja, hogy Észak-Korea új típusú ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amely képes elérni Ausztráliát és Guam szigetet;
Április 5. - Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát bocsátott fel az ország északkeleti partján fekvő indítóállásról;
Április 13. - Az ENSZ BT elítélte a rakétaindítást;
Április 14. - Észak-Korea bejelentette, hogy kivonul a leszerelési tárgyalásokról, és helyreállítja a részben szétszedett atomlétesítményeit;
Április 25. - Észak-Korea bejelentette, hogy elkezdte feldolgozni a jongbjoni atomerőműből származó, elhasznált nukleáris fűtőelemeket, hogy atomfegyver gyártására alkalmas plutóniumot nyerjen ki belőlük; az ENSZ BT szankcióbizottsága szankciókat vezetett be három nagy észak-koreai vállalat ellen, válaszul az április 5-i rakétakísérletre;
Április 29. - Észak-Korea azzal fenyegetőzött, hogy atomkíséreltet és rakétakísérletet hajt végre ballisztikus rakétával, ha az ENSZ nem kér bocsánatot a nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott kísérlet bírálása miatt;
Május 17-12. - az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja ázsiai látogatása alkalmával azt mondja, hogy Washington kész a közvetlen tárgyalásokra Phenjannal;
Május 8. - Észak-Korea feleslegesnek minősíti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, Washington ellenséges politikájára" hivatkozva.
Május 25. - Észak-Korea bejelentette, hogy sikeres atomrobbantást hajtott végre, továbbá kísérletet végzett rövid hatótávolságú rakétával is.