A NATO-gépek 1999. április 23-án hajnalban mértek légi csapást a város központjában lévő épületre, amelyben akkor is 24 órás, folyamatos munka folyt. Az észak-atlanti szövetség brüsszeli főparancsnoksága azzal indokolta a támadást, hogy a szerb rádió és televízió folyamatosan háborús propagandát végzett, s ezzel egyik előidézőjévé vált a kilencvenes évek etnikai alapú balkáni vérontásának.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet ezzel szemben csütörtökön Belgrádban közzétett nyilatkozatában "háborús bűnnek" minősítette a polgári intézmény elleni szándékos támadást. "Ha a NATO-ban valóban őszintén gondolták, hogy a szerb rádió és televízió célponttá tétele jogos, a támadás akkor is aránytalanul súlyos volt, s ezért háborús bűncselekmény" - áll a nyilatkozatban.

Az Amnesty International háborús bűnnek nevezte a támadást © AP

Az áldozatok hozzátartozói és kollégái ennek kapcsán az akkori belgrádi hatóságok felelősségéről beszéltek a rádió és tévé székháza előtti emlékhelyen tartott megemlékezésen. Azzal vádolják őket, hogy - mivel propagandacélokra akarták felhasználni a civilek halálát - nem ürítették ki az épületet, pedig tudtak róla, hogy a rádió és televízió székházát a NATO repülőgépei támadni fogják.

Ahogy arra a belgrádi sajtó emlékeztetett, az eset kapcsán egyetlen felelősségre vonás történt: 2002-ben Dragoljub Milanovicsot, a szerb rádió és televíziónak a támadás idején hivatalban volt igazgatóját tíz év börtönre ítélték azzal a váddal, hogy - a jugoszláv kormány utasításait figyelmen kívül hagyva - nem költöztette biztonságosabb helyre az intézmény személyzetét és technikai eszközeit.