A NATO a bombázásokkal azt akarta elérni, hogy Belgrád aláírja a koszovói béketervet.

A „Szövetséges erő” névre keresztelt akció első, négy napig tartó szakaszában a B-52-es bombázók, az F-15-ös és F-16-os vadászbombázók, valamint a B-2-es és F-117-es Lopakodó, az ellenséges radarok számára alig látható bombázók a jugoszláv hadsereg légvédelmi eszközeit és parancsnoki állásait, valamint a fegyvergyárakat és a repülőtereket támadták.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet jelentése szerint a június 11-ig tartó hadműveletekben legalább félezer civil veszítette életét.

Tekintse meg képgalériánkat! © AP

Végül júniusban a szerbek megtörtek: a parlament meggyőző többséggel elfogadta a nagyhatalmak által közösen kidolgozott rendezési tervet, mely arról rendelkezett, hogy kivonják a Koszovóban szolgáló jugoszláv biztonsági erőket, lehetővé teszik az albán menekültek hazatérését, s Belgrád beleegyezik a külföldi békefenntartók Koszovóba vezénylésébe.