Paul Krugman

Krugmannak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a bankmentő csomag sikeres lehet, és borúlátó véleménye van az amerikai gazdaság jövőjéről. Az Obama-adminisztráció aggódik, hogy a tekintélyes szakembernek igaza lehet - írta a Newsweek magazin.

Krugman, aki a Princeton Egyetem professzora, időnként már-már Obama ellenségének tűnik. A The New York Timesban hetente kétszer megjelenő rovatában és népszerű, Egy liberális lelkiismerete című blogjában már többször kifejtette: Obama pénzügyi mentőterve kudacra van ítélve.

A napokban arról írt: nemcsak csalódott, hanem egyenesen kétségbeesett, hogy Tim Geithner pénzügyminiszter elővette a Bush-kormány által elvetett "pénzt a szemétért" tervet, amely a "döglött" banki papírok felvásárlását célozza. Úgy véli, az Obama-kormány tévedései közé tartozik annak feltételezése, hogy a bankok alapjában jól működnek, és a bankárok tudják, mit csinálnak.

A szakember borúlátó, nem zárja ki, hogy 2009 őszén a munkanélküliség átlépi a 9 százalékot, a gazdaságösztönző csomagról bebizonyosodik, hogy nem működik, és a recesszió mélyülése megállíthatatlanul folytatódik. Szerinte Washingtonnak halvány fogalma sincs arról, mi forog kockán: Amerika olyan gazdasági leépülésen mehet keresztül, amely után nagyon nehéz lesz feltápászkodni.

Krugman szerint a fejlett és fejlődő gazdaságok G20-as csoportjának londoni csúcstalálkozóján megcsillant ugyan némi remény, több eredmény született, mint amire számított, ám a krízis valószínűleg még évekig fog tartani. Mint írta, Amerika a gazdaságok Bernie Madoffja: hosszú éveken át tisztelték, sőt csodálták, majd kiderült, hogy az egész egy csalás volt.

Szerinte egyre világosabb, hogy az Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői még mindig hisznek a szabadpiac mágiájában. Még mindig azt hiszik, hogy a pénzügyi piacok csodát tesznek, és bűvészei különleges képességekkel rendelkeznek. Úgy gondolják, hogy ha majd lenyugszanak a befektetők, akkor az úgynevezett értékpapírosítási folyamat és a pénzügyi ágazat működése ugyanonnan folytatódhat, ahol egy-két éve abbamaradt. Az Obama-kormány szigorítani igyekszik ugyan a szabályozáson - Tim Geithner pénzügyminiszter korábban még radikálisnak tűnő átfogó szabályozási csomagot jelentett be a napokban -, ám az a meggyőződése, hogy a pénzügyi rendszer alapjaiban változatlanul, némi szabályozással megszelídítve működhet tovább.

"Én nem osztom ezt a nézetet, nem hiszem, hogy ez csupán pénzügyi pánik" - jelentette ki Krugman, aki szerint az egész bankmodell és a több kárt okozó, mint jót tevő túlburjánzott pénzügyi szektor kudarcáról van szó. "Szerintem Obama nem hozhatja vissza az értékpapírosítást, nem is szabad, hogy visszahozza" - szögezte le a közgazdász professzor.

Mint kifejtette, 1980 után alapjaiban változott meg az amerikai pénzügyi rendszer szerkezete. A reagani deregulációs ideológiát követően a régimódi banki gyakorlatot felváltotta az értékpapírosítás új, csillogó mechanizmusa. A hitelek nem maradtak a hitelezőknél, ehelyett eladták másoknak, akik felszeletelték, felaprították, és péppé zúzták őket, majd új eszközöket kreáltak. Az egyik oldalon nem elsődleges jelzáloghitelek, hitelkártya-tartozások és autóvásárlási kölcsönök jelentették a bemenetet, ezek bekerültek a pénzügyi rendszer mixerébe, míg a másik oldalon illatos, AAA besorolású papírok jöttek ki. A pénzügyi bűvészeket pedig bőkezűen megjutalmazták a folyamat felügyeletéért.

Krugman szerint azonban a bűvészek szemfényvesztők voltak, és akár tudatában voltak ennek, akár nem, mutatványuk olcsó színpadi trükkökön alapult. Az az ígéret pedig, hogy az értékpapírosítás a kockázat széles körű szétterítésével erősíti a pénzügyi rendszert, hazugságnak bizonyult. A bankok az értékpapírosítással nem csökkentették, hanem növelték kockázataikat, és ennek következtében nem mérsékelték, hanem növelték a gazdaság sebezhetőségét a pénzügyi rendszer zavaraival szemben.