2009. március. 15. 17:19 MTI Utolsó frissítés: 2009. március. 15. 17:30 Világ

Peking tibeti politikáját védte a pancsen láma

Peking Tibetben követett politikájának a pártjára állt vasárnap a tibeti buddhisták második legfontosabb vallási vezetője, a kínaiak által kinevezett pancsen láma, aki a tavalyi véres zavargások évfordulója után egy nappal mondott erről beszédet.

"A Tibetben élő embereknek nagy becsben kell tartaniuk a virágzást és a mai boldog életet" - mondta egy kiállítás megnyitóján. A rendezvény az elmúlt ötven évről emlékezik meg, amióta Tibet kínai fennhatóság alatt van, és a fejlesztés céljából nyújtott kínai segítségre helyezi a hangsúlyt. "1959 előtt Tibet sötét és kegyetlen hely volt" - olvasható az egyik plakáton.

A Tibet fővárosában tavaly kitört zavargások évfordulóján, szombaton nem érkezett jelentés megemlékező megmozdulásokról. Lhaszában mindenesetre jelentős rendőri erőket vezényeltek az utcákra. "A tények azt bizonyítják, hogy a kínai kommunista párt nélkül több mint egymillió jobbágy soha sem ismerhette volna meg az emberi méltóságot és a szabadságot" - mondta a televízióban is leadott beszédében a Peking által 1995-ben kinevezett vallási vezető.

A száműzetésben élő tibetiek nem ismerik el igazi pancsen lámának ezt a még csak 19 éves fiatalembert, aki jelenleg Pekingben folytatja tanulmányait a kormányzat szoros ellenőrzése alatt. A tibeti emigráns kormány egy hete közölte viszont, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni Pekinggel. Nem akarnak elszakadni Kínától, de valódi autonómiát akarnak a tartománynak - hangsúlyozta a testület.


 

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.