Ázsia víztornyának is nevezik a világ legnagyobb és legmagasabb fennsíkját, a Tibeti-fennsíkot. Az éghajlatváltozás ezt a területet sem kímélte, s míg máshol fokozódó vízhiánnyal kell szembenézni, itt épp ellenkező a helyzet, és az egyre több víz okoz problémát.
Különösel ritka felfedezést tett az a kínai tudós, aki társaival egy zseblámpával világított be fák közé Tibetben: az egyik törzsre ugyanis egy nagyon ritka kígyófaj egyik példánya mászott fel épp.
Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.
A kínai mérnököknek több problémát is le kellett küzdeniük, hogy létre tudják hozni a legújabb tibeti szélfarmot. Sikerült, a világrekorder létesítmény már üzemel.
Ellentmondásos fogadtatása volt annak, hogy a tibeti buddhista vallási vezető egy rendezvényen a megszokott szertartásos atyai gesztusok közben, meghökkenést kiváltva, nyelvérintésre biztatott egy kisfiút. Az esettel kapcsolatban még a pedofil minősítés is elhangzott, viszont az indiai tibeti közösséget az háborította fel, hogy mások felháborodtak a dalai láma viselkedésén.