Annyi lítiumot találtak Kínában, amihez foghatót nagyon ritkán látni
Kínai mérnökök a Tibeti-fennsíkon végeztek méréseket, és kiderült, van egy 2800 km hosszú öv, amiben óriási mennyiségű lítium rejtőzik.
Kínai mérnökök a Tibeti-fennsíkon végeztek méréseket, és kiderült, van egy 2800 km hosszú öv, amiben óriási mennyiségű lítium rejtőzik.
A kedd reggeli földrengés több mint 1000 otthonban tett kárt.
A károk is jelentősek, a régióban az áram- és vízellátás is szünetel.
India és Banglades is aggódik az óriásberuházás miatt.
Ázsia víztornyának is nevezik a világ legnagyobb és legmagasabb fennsíkját, a Tibeti-fennsíkot. Az éghajlatváltozás ezt a területet sem kímélte, s míg máshol fokozódó vízhiánnyal kell szembenézni, itt épp ellenkező a helyzet, és az egyre több víz okoz problémát.
Különösel ritka felfedezést tett az a kínai tudós, aki társaival egy zseblámpával világított be fák közé Tibetben: az egyik törzsre ugyanis egy nagyon ritka kígyófaj egyik példánya mászott fel épp.
Párizsban még egy óriási transzparenst is sikerült kitenni egy felüljáróra.
A rendőröknek kellett szétválasztaniuk őket.
Addig tologatták a tüntetéseket, hogy a kínai elnök maximum akkor láthatta volna őket, ha sétára indul Budapesten.
De csak a Deák térre kaptak engedélyt, a karmelita elé nem.
Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.