Az előterjesztés, amelyet még a többi uniós intézménynek is meg kell vitatnia, módosítani javasolja a menedékkérőkre vonatkozó befogadási feltételekről szóló irányelvet, a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam meghatározásáról szóló rendeletet, valamint a menedékkérők ujjlenyomatát tartalmazó adatbázis létrehozásáról rendelkező jogszabályt.

Az indítványt ismertetve Jacques Barrot igazságügyi biztos leszögezte: az így kialakuló új eljárás "a menedékkérőket állítja a középpontba", emellett "magasabb szintű védelmet, egyenlőbb esélyeket és rendszerszinten nagyobb hatékonyságot" biztosít. Hangsúlyozta, hogy jelenleg eltérő fogadtatásra találnak a menedékkérők az egyes EU-tagországokban. Akad olyan tagállam, ahol csupán a kérelmek 3 százalékát fogadják el, máshol akár a háromnegyedét is. Egy csecsennek Ausztriában 72 százalék az esélye, hogy megvédik, míg például Szlovákiában gyakorlatilag semmi - fejtette ki a francia biztos.

Barrot elmondta: a befogadási feltételekről szóló irányelv módosításával javítják a menedékkérők életkörülményeit, meghatározott számú indokolt esetre korlátozzák, illetve kiskorúak esetében megtiltják a menekültek fogva tartását, továbbá kellően figyelembe veszik a kiszolgáltatott (például kínzás áldozatává vált) személyek problémáit.

Szavai szerint javaslatot tett, hogy hozzanak létre olyan mechanizmust, amelynek révén megelőzhető "a menekültügy terén különösen nagy nyomásnak kitett EU-tagállamok terhelésének további növekedése". A bizottság szerint elsősorban Ciprus, Málta, Görögország, Olaszország és Spanyolország tekinthető ilyennek.

Brüsszel adatai szerint tavaly 222 165 menekültkérelmet nyújtottak be az EU-ban, jóval kevesebbet, mint tavalyelőtt (406 585). Tavaly a vizsgált kérelmek 63,1 százalékát elutasították. Az EU-tagországokban legnagyobb számban török, marokkói, albán és szerb menekültek élnek. Tavalyelőtt albán, marokkói és ukrán volt az elfogott illegális bevándorlók nagy része.