A politikus az előző ciklusban az egyetlen szerb autonóm tartomány törvényhozásának az alelnöke volt, s idén májusban sorozatban ötödször választották be a vajdasági parlamentbe. Nem pártlistán indult, hanem egyéni jelöltként. Törvényhozási elnökké választása a vajdasági parlamentben abszolút többséggel rendelkező, s az országos kormánykoalíciót is vezető Demokrata Párt és a VMSZ közötti politikai alku eredménye.

A Vajdaságban szavazatokat vesztett (a korábbi tizeneggyel szemben nyolc parlamenti képviselővel rendelkező) magyar párt szerepét nagyon megnövelte, hogy négy képviselővel van jelen a belgrádi parlamentben. Mivel a demokraták vezette koalíció ott csak csekély, s ingatag többséggel rendelkezik, amelynek fenntartásához a magyar szavazatokra is szükség van, tartományi szinten a VMSZ a korábbinál jobb pozíciókat tudott kiharcolni mindenütt, ahol a Demokrata Párt a meghatározó erő, s a helyhatóságok szintjén is kevésbé romlottak a pozíciói, ellentétben azzal, amit a választási számadatok sugalltak.

A pártközi megállapodás szerint a szerdán megalakuló új vajdasági kormányban például első miniszterelnök-helyettest, egyben gazdasági minisztert ad (Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a személyében), s az övé lesz még két tárca: a kisebbségügyi és jogalkotási, valamint a közoktatási. Ezen túlmenően a vajdasági parlamentben két bizottság (törvényhozási és tájékoztatási) vezetése, kettőnek pedig (gazdasági, valamint mezőgazdasági) az alelnöki posztja jut a VMSZ-nek.

Ami a helyhatóságokat, s azokon belül a délvidéki magyarság számára szimbolikus jelentőséggel bíró Szabadkát (Subotica) illeti, az utóbbiban szerb lett ugyan a polgármester (a posztot a VMSZ magának szerette volna, s elnökét, Pásztor Istvánt jelölte rá), de a 69 fős demokrata párti abszolút többség segítségével magyart választottak a 120 tagú képviselőtestület elnökévé. Ráadásul a város gazdálkodását, mindennapi életét döntően befolyásoló háttérintézményekben, vállalatokban jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok. "Nagyon jelentős pozícióink vannak, amivel ellensúlyozni tudjuk azt, hogy nem magyar a polgármester" - fogalmazott ezzel kapcsolatban Pásztor István.

Ami a többi települést illeti, a délvidéki magyarság számára fontos helyek közül magyar polgármestere van Magyarkanizsának (Kanjiza), Topolyának (Backa Topola) és Kishegyesnek (Mali Idjos), s a település életében meghatározó szerepet játszó kisebbségnek számítanak a magyarok Adán (Ada) és Csókán (Coka).