Koszovó Szerbiáé. Öld meg az albánokat - áll a magyar többségű vajdasági város, Topolya egyik házának falán. Egy másik épületen az ismeretlen alkotó nem írt, csak áthúzott: a magyar és szerb cégfeliratból fekete festékkel gondosan kihúzta a magyar szavakat. Bár a 2 milliós Vajdaságban, ahol mintegy 350 ezer magyar él, alig vannak fizikai összetűzések a magyarok és a többségi szerbek között, a falfirkák arra utalnak, a felszín alatt nem teljes a nyugalom és a nemzetiségek közötti béke. Ez annak ellenére is igaz, hogy a szerb hatóságok, amelyek korábban igyekeztek szemet hunyni a nacionalista támadások fölött, az utóbbi időben változtattak politikájukon: nemzetiségi alapú gyilkossági kísérlet vádjával már letartóztatásban van az a szerb fiatalember, aki közel egy hónapja Szabadkán súlyosan megsebesített egy magyarul beszélő fiatalt, s amikor Zomborban a szélsőségesek szétvertek egy albán tulajdonban lévő pékséget, a szerb polgármester másnap tüntetően a megtámadott boltban reggelizett.

A választások közeledtével és a radikálisok győzelmi esélyeinek növekedtével megosztottság észlelhető a magyarok körében. Sokan attól tartanak, a radikálisok esetleges hatalomra jutásával gyakoribbá válnának a kisebbségek elleni támadások, s ha a nacionalista párt hátat fordít az EU-nak, az a határok átjárhatóságában különösen érdekelt magyarokat nagyon nehéz helyzetbe hozná. Mások - köztük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és a legnagyobb vajdasági magyar pártokat tömörítő Magyar Koalíció szabadkai polgármesterjelöltje - arra számítanak, hogy egy esetleges radikális hatalomátvétel nem feltétlenül rontaná a kisebbségek helyzetét. "A radikálisok aligha fognak vadul viselkedni, azt hiszem, folytatni akarják a nacionalista múlt kifehérítését célzó politikájukat" - mondta a VMSZ-elnök a HVG-nek, s hozzátette: a radikálisok ugyan aktívan kampányolnak a Vajdaságban, ám inkább a Borisz Tadics vezette Demokrata Párt (DSZ) az, amely folyamatosan és hevesen támadja a Magyar Koalíciót. "Azt állítják, csak ígérgetünk, meg hogy össze akarunk állni a radikálisokkal" - állította Pásztor, aki szerint a DSZ ezért attól tart, a magyarok többsége nem a szerb pártra, hanem a Magyar Koalícióra voksol majd a helyhatósági választásokkal összekötött vasárnapi szavazáson. "Arra számítunk, hogy magyar választók döntő többsége mellénk áll, s a szerb parlamentben a jelenlegi három helyett öt-hét emberünk lesz, a tartományi képviselőházban pedig 12-ről legalább 15-re nő küldötteink száma" - hangsúlyozta Pásztor, közvetve megerősítve a DSZ félelmeit. A HVG-nek nyilatkozó magyarok közül egyébként többen megerősítették, míg korábban szerb pártokra voksoltak, amióta a magyar pártok egységesen lépnek fel, inkább a Magyar Koalíciót választják.

A legnagyobb csata egyébként Szabadkán várható, ahol a három legnagyobb erő, a Magyar Koalíció, a DSZ, illetve a nacionalista pártok 25-25 százalékos támogatottsággal rendelkeznek. A HVG értesülései szerint a városban a választások után komoly alkudozások várhatóak, és egyelőre semmiféle koalíció létrejöttét sem lehet kizárni.