A berlini Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban Kurt Westergaard és Flemming Rose, a lap kulturális szerkesztője hangoztatta: annak idején nem tragédia, hanem komédia történt, mert az utóbbi félreértésekről szól. Az iszlám világ reagálása pedig hatalmas félreértés volt. Rose hozzátette: a karikatúrák nyilvánosságra hozatala a „klasszikus újságírás” elengedhetetlen része volt.

A 12 karikatúra – köztük a muzulmánok körében a legnagyobb megbotránkozást kiváltó, Mohamedet egy pokolgép gyújtózsinórját rejtő turbánnal ábrázoló rajz – 2005. szeptember 30-án jelent meg a dán konzervatív napilapban. A gúnyrajzok publikálása után számos iszlám országban Dánia-, illetve a Nyugat-ellenes tüntetések kezdődtek. A tüntetők nagykövetségeket rohamoztak meg, több helyütt összetűzések robbantak ki, amelyekben száznál többen haltak meg. Az iszlám világ felháborodása számottevően azóta sem csökkent, s időről-időre kiújulnak a tiltakozások.

A szerdai interjúban Westergaard abszurdnak nevezte, hogy két és fél évvel a történtek után bujkálnia kell a hazájában. Elmondta: a hét elején, az állandó fenyegetések miatt immár a nyolcadik lakásba költözött, holott nem bűnöző, csupán újságírói-rajzolói munkáját végezte. Annak a nézetének adott hangot, hogy az akkori tüntetéseket diktatórikus rezsimek szervezték. Szerinte azok nem a szabad véleménynyilvánítást tükrözték, hanem meghatározott célt szolgáltak.

Mindezzel összefüggésben úgy vélte, hogy a karikatúra valójában egy provokációra jelenti a választ, s amennyiben a korábbinál erőteljesebben sikerül ráirányítania a figyelmet egy meglévő problémára, akkor azt mindenképp közölni kell. A 73 éves rajzoló kijelentette: korábbi karikatúráit újból elkészítené, arról azonban nincs meggyőződve, hogy valamennyi kollégája ugyanezt tenné. Néhányukat ugyanis rendkívüli módon megdöbbentette az iszlám világ reagálása.

A karikatúrák közlésével kapcsolatban Rose szerkesztő egyfajta civilkurázsiról beszélt. Szavai szerint az újságíróknak rendelkezniük kell ezzel, ha valóban fel kívánják tárni a problémákat. Az újságírás egyik legfőbb feladata az, hogy láthatóvá tegye az első pillanatban láthatatlant. Pontosan ezt a célt szolgálta a rajzok nyilvánosságra hozatala – szögezte le Rose.