Elfogadták a koszovói alkotmányt
A június 15-én életbe lépő alaptörvény "független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá" nyilvánítja Koszovót, amely nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem.
A koszovói parlament szerdán elfogadta a volt szerb tartomány alkotmányát. Az alaptörvényt a 120 tagú törvényhozás 103 jelenlévő tagja egyhangúlag megszavazta. Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által elkészített alkotmányos szabályozást felváltó alaptörvény június 15-én lép életbe, akkor, amikor a tervek szerint az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörét az újonnan megalakult ország hatóságaira és a Koszovót felügyelő európai uniós misszióra.
Az alaptörvény "független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá" nyilvánítja Koszovót, amely Fatmir Sejdiu államfő szerdai parlamenti kijelentése szerint valamennyi lakójának hazája, tekintet nélkül azok nemzeti hovatartozására. Az országnak két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány kimondja, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem és nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön. Ez utóbbi a Nagy-Albániával kapcsolatos térségbeli félelmek eloszlatására hivatott.
Hasim Thaci miniszterelnök a parlamenti ülésen szólt arról, hogy a koszovói albánok nem voltak egyedül a szabadsághoz, igazsághoz és demokráciához vezető útjukon. Mindig voltak és jelenleg is vannak külföldi szövetségeseink, akik erőteljesen támogatnak bennünket. Peter Feith, az ENSZ-közigazgatás felügyelő szerepének átvételére szánt EU-misszió február 4-én kinevezett, s már Pristinában tartózkodó vezetője a Danas című belgrádi újság szerdai számában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Koszovónak van egy kormánya, amely úgy döntött, hogy saját alkotmányt készít, s az ENSZ-nek ezek után az a dolga, hogy levonja a tényekből adódó következtetést és alkalmazkodjon a megváltozott helyzethez.
Arra a kérdésre, hogy miként válthatja fel a koszovói alkotmány az ENSZ-felhatalmazással született korábbi alkotmányos szabályozást, a holland diplomata azt felelte, hogy ezt a kérdést Joachim Rückernek, a koszovói ENSZ-közigazgatás vezetőjének kellene feltenni. Ugyanígy Rückerre hagyta annak a kérdésnek a megválaszolását is, hogy mi történik akkor, ha az új koszovói alaptörvény nem talál elfogadásra az ENSZ-ben, amely sok tagállama szerint még mindig felügyeletet gyakorol az eddig mintegy három tucat ország által elismert, magát függetlennek valló terület fölött.