Koszovó-jelentés: senki nem volt hajlandó engedni
A dél-szerbiai Koszovó sorsáról négy hónapja tartó tárgyalásokon azért nem sikerült megállapodásra jutni, mert sem a szerbek, sem a koszovói albánok nem akartak engedményt tenni a szuverenitás kérdésében - derül ki az ügyben eljáró nemzetközi közvetítők pénteken nyilvánosságra került jelentéséből.
Az Egyesült Államok, Oroszország, valamint az Európai Unió közvetítője hangoztatta, hogy a tárgyalások hasznosak voltak, mindkét fél - a szerb kormány, valamint a koszovói albán fél - azt ígérte, hogy tartózkodik az erőszaktól. A közvetítők hangsúlyozták: figyelmeztetni kell mindkét felet, hogy ha nem teljesítik vállalt kötelezettségüket, az beárnyékolja annak az "európai jövőnek" a megvalósulását, amelyet mindketten szeretnének.
A jelentés, amelyet csütörtökön juttattak el Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak, nem javasol további tárgyalásokat. Széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a koszovói albánok a jövő év elején kikiáltják a terület függetlenségét, amit a vezető nyugati országok valószínűleg elfogadnak. Ezt azonban ellenzi Szerbia és fő szövetségese, Oroszország, amelynek vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában (ENSZ BT). A kérdésben megosztott BT december 19-én tűzi napirendre a közvetítők jelentésének megvitatását.
A koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) és a tartományi rendőrség közös tervet készített az esetlegesen felújuló etnikai erőszak megfékezésére, bár egyöntetűen kielégítőnek tartják a jelenlegi biztonsági helyzetet. Alekszandr Ivanyko UNMIK-szóvivő és Veton Eljsani rendőrségi szóvivő közösen jelentette be, hogy elkészült a cselekvési terv. Eljsani leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy ne alakulhasson ki olyan helyzet, mint 2004 márciusában, amikor 19 ember vesztette életét, majdnem ezren megsebesültek, és több mint négyezren váltak földönfutóvá a szerb és cigányellenes pogromokban.