Ellenzéki győzelem Lengyelországban
A vasárnapi lengyel parlamenti választások előzetes, exit pollokon alapuló eredményét többszöri halasztás után hozták nyilvánosságra. Késő éjjel végre kihirdették: győzött a jobboldali liberális Polgári Platform (PO). A legutolsó eredmények szerint, a szavazatok 90 százalékának összeszámlálása alapján a voksok 41,64 százalékát szerezte meg.
Donald Tusk. Miniszterelnöknek várják. |
Az alsóház, a szejm harmadik legnagyobb frakcióját a posztkommunistákból és egyéb baloldali pártokból alakult szövetség, a Baloldal és Demokrácia (LiD) adhatja, amely a PBS előrejelzése szerint 12,2 százalékra számíthat. A parlament négypárti lesz, rajtuk kívül ugyanis csak a 7,9 százalékra jósolt Lengyel Néppárt (PSL) került be, amely az egyetlen párt, amely a rendszerváltás óta mindig ott volt a szejmben. Sőt, már előtte is, hiszen a PSL, Lengyel Parasztpárt néven a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) hivatalos szövetségese volt a szocializmus törvényhozásában.
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. Lelép © MTI |
Egy Tusk vezette kormány elődjénél konstruktívabb szerepet játszhat az Európai Unióban, rendezettebb kapcsolatokat ápol majd Németországgal, ám az Oroszországgal szembeni gyanakvás alighanem megmarad Varsóban. A PO vezetője már a választások előtt jelezte, hogy szándékában áll visszavonni az Irakban lévő lengyel katonákat, és határozottabban képviseli majd az ország érdekeit az amerikai rakétaelhárító rendszer telepítéséről folyó alkudozás során. A gazdaságpolitika terén a közgadászok a privatizáció újraindítására és adócsökkentésre számítanak.
A vasárnapi lengyelországi választások legnagyobb eredménye - amit kivétel nélkül mindegyik parlamentbe bejutott párt vezetője a demokrácia győzelmének minősített -, hogy a rendszerváltás óta most volt a legnagyobb, 55,3 százalékos a részvételi arány. A nagyarányú részvétel miatti fennakadások okozták a csúszást az exit poll eredményeinek nyilvánosságra hozásában is. Az első elemzések szerint különösen a nagyvárosokban volt látványos a választói lelkesedés. Ez rosszul jött a PiS-nek, amely két éve alacsony részvétel mellett, főleg a kisvárosi és falusi szavazóknak köszönhetően győzhetett.
Nagy Gábor/Varsó