2007. július. 11. 19:00 MTI Utolsó frissítés: 2007. július. 11. 19:02 Világ

A pakisztáni hadsereg ellenőrzése alá vonta a Vörös Mecsetet

A pakisztáni hadsereg szerdán ellenőrzése alá vonta az iszlámábádi Vörös Mecsetet két napi tűzharc után, de elemzők szerint Pervez Musarraf tábornok-elnök az iszlamisták heves reagálására számíthat.

A hadsereg szóvivője szerint a kormányerők teljesen megtisztították a fundamentalisták szentélyét az iszlamista
harcosoktól. A hadsereg kedd hajnalban kezdte a mecset rohamozását, ahol iszlám szélsőségesek egy héten át sáncolták el magukat több száz korániskolással együtt. Az iszlamisták nőket, gyerekeket és fiatalokat tartottak fogva. Szerda délutánig robbanások és lövések rázták meg a tágas épületegyüttest, ahol katonák fel nem robbant lövedékeket kerestek. 

A pakisztáni média szerint július 3. óta 1300 ember szökött el az épületegyüttesből. Hivatalos mérleg szerint az ostromban kilenc katona és több mint 50 lázadó vesztette életét, köztük Abdul Rasid Gázi rebellis hitszónok. Gázit annak a mozgalomnak az egyik vezetőjeként tartották számon, amely iszlám rendszer bevezetésére törekszik Pakisztánban, az Afganisztánban megdöntött tálibok mintájára. A belügyi tárca szerint Gázi holttestét a mecsethez tartozó női korániskola alagsorában találták meg.

Összesen több mint nyolcvanan haltak meg az iszlámábádi zavargásokban, amelyek július 3-án utcai csatákkal kezdődtek a mecset előtt, majd a kormányerők ostromához vezettek. De a halottak között nincsenek nők, sem gyerekek. Meg nem erősített médiaértesülések szerint legalább 150 ember vesztette életét a biztonsági erők és a fegyveres szélsőségesek közötti összecsapásokban. A Vörös Mecset a Musarraf tábornok-elnök Amerika-barát irányvonalával szembeni ellenállás fellegvárának számít. 
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.