Megcsonkítanák az uniós pénzeket
Magyarország elfogad egy esetleges olyan európai uniós döntést, hogy közösségi forrásokat is bevonjanak a Galileo műholdas navigációs program finanszírozásába, de elfogadhatatlannak tart bármilyen olyan finanszírozási megoldást, amely az egyebek között az új EU-tagországok felzárkóztatásának segítésére szolgáló, kohéziós vagy strukturális alapokból kíván átcsoportosítani erre a célra - szögezte le Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára azt követően nyilatkozva, hogy részt vett az EU-tagországok közlekedési minisztereinek luxembourgi találkozóján, pénteken.
Miután mára világossá vált, hogy az összesen 30 műholdbólálló, elvileg 2012-re működőképes rendszer kiépítésére a jelenlegi finanszírozási megoldás, azaz egy konzorcium bevonása zátonyra futott, a miniszterek állást foglaltak amellett, hogy az Európai Bizottság szeptemberre készítsen olyan előterjesztést, amely túlmegy
a magánfinanszírozáson.
Több tagország - köztük Magyarország - mindazonáltal fenntartásokat fogalmazott meg, hogy a finanszírozás-e a fő problémája a programnak, és úgy vélték, továbbra is a magán-állami közös költségviselés (PPP) forgatókönyvét kellene elsődlegesnek tekinteni. A nehéz kompromisszumok árán született, meglehetősen szűk
korlátokat engedő uniós költségvetés megbolygatása ugyanis további vitákhoz, késlekedéshez vezetne.
A brüsszeli bizottság nemrégiben jelentést készített a tagországok és az Európai Parlament számára a témáról, és ebben egyebek között megállapította, hogy "a jelenlegi ütemterv - amely a kezdetektől bevonná a munkába a magánszektort - várhatóan nem hoz eredményt a tervezett határidőig, és fennáll a veszélye, hogy emiatt
a közszektorra jelentős többletköltség hárul". A testület szerint "a legkedvezőbb, a legreálisabb és hosszú távon a legkevésbé költséges megoldás az lesz, ha a kezdeti infrastruktúra kialakítását teljes egészében a közszektor irányítja és finanszírozza".
A rendszer üzemeltetését ugyanakkor koncesszió keretében magáncégre bíznák. Az Európai Parlament nevében a téma előző jelentéstevője, Barsiné Pataky Etelka "átlátható, világos, tartható menetrend és megoldási konstrukció, vállalható finanszírozás" mellett foglalt állást. Felsmann Balázs most arra is felhívta a figyelmet, hogy
Magyarországon nagyon kicsiny a Galileo program ismertsége. Friss hivatalos uniós felmérés (Eurobarométer) szerint a magyar lakosságnak csupán 18 százaléka hallott már erről a tervről - ennél a 27 EU-tagország közül csak kettőben tudnak kevesebbet róla.
Ugyanakkor a magyar lakosság az uniós országok között ötödik legnagyobb arányban (76 százalék) tartja jó dolognak a műholdas navigációs rendszereket általában. Magyarországon 11 százalékban használnak is már ilyen típusú berendezéseket. A közlekedési miniszteri ülés többi témája közül Felsmann Balázs megemlítette, hogy a tagországok támogatják a légi közlekedési szektor bevonását az EU széndioxid-kereskedelmi rendszerébe. Szó volt még a városi közlekedés fejlesztéséről. Több hozzászólás, köztük a magyar is azt emelte ki, hogy mivel a legtöbb országban ennek az alágazatnak a fejlesztése önkormányzati hatáskörben van, a központi kormányzatok fő szerepe a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat tartalmazó csomagok bemutatása lehet az önkormányzatok számára.
Az Európai Bizottság bejelentette: szeptemberre elkészíti a témával foglalkozó átfogó vitaanyagot, úgynevezett zöld könyvet. "Uniós rendeleteken alapuló szabályozási irányban azonban senki nem gondolkodik" - fogalmazott Felsmann Balázs.