2007. április. 20. 17:17 MTI Utolsó frissítés: 2007. április. 20. 17:20 Világ

Kőfalat emelnek az amerikai a szunniták és síiták közé Bagdadban

Falat emel az amerikai hadsereg az iraki főváros javarészt síiták lakta Adzamíja negyedében egy tömbben élő szunnita közösség köré, hogy megvédje őket a felekezetközi erőszaktól - közölte az amerikai haderő.

Az elképzelés szerint az öt kilométer hosszú, helyenként 3,5 méter magas fal teljesen körülfogja majd a Tigris folyó keleti partján elterülő negyed szunnita lakosságát: csak iraki katonák által ellenőrzött kapukon lehet majd bejutni oda. Az amerikai szárazföldi haderő 407. dandárjának támogató zászlóalja április 10-én kezdte építeni a falat. Az építkezéssel párhuzamosan szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a szunnita enklávéval szomszédos síita lakókörzetekben.

Az iraki és az amerikai erők régóta cementfalakkal erősítik meg a robbanóanyaggal megrakott autókkal elkövetett öngyilkos merényleteknek különösen kitett piactereket és a koalíciós támaszpontokat Bagdadban és Irak más városaiban egyaránt - az észak-iraki Tell-Áfár városát például teljes egészében homokzsákokkal vették körül -, de az eddig nem fordult elő, hogy lakókörzeteket különítsenek el felekezeti alapon.

Igaz, a The Wall Street Journal című amerikai lap április 5-én már hírt adott arról, hogy az amerikai haderő falat emelt a többségében szunnita dél-bagdadi Dúra negyedben, hogy elválassza egymástól a szunnita és síita részeket. Az Independent című brit lap pedig április 11-i számában tudni vélte, hogy az amerikaiak több bagdadi városrész körülzárását tervezik, s a lezárt lakónegyedekbe csak újonnan kibocsátott személyi okmányok felmutatása fejében engedélyezik majd a belépést.

William Caldwell, az Irakba vezényelt koalíciós erők vezető szóvivője a Pentagon által kiadott Stars and Stripes című - szerdán megjelent - lapban úgy nyilatkozott, nincs tudomása arról, hogy fallal választanák el egymástól a szunnita és a síita enklávékat Bagdadban. "Bagdad egyesítése a célunk, nem pedig (a főváros) különálló enklávékra való felosztása" - mondta.

Közben Tell-Áfárban a hatóságok csütörtöktől fogva meghatározatlan időre kijárási tilalmat vezettek be, miután
szélsőségesek röpiratokon vegyi anyagokkal elkövetett merényletek végrehajtásával fenyegetőztek. Az észak-iraki városból több tucatnyi szunnita arab család menekült el, miután síita fegyveresek és rendőrök lemészároltak csaknem félszáz szunnitát bosszúból azért a múlt havi merényletért, amelyben teherautóba rejtett pokolgéppel 152 embert öltek meg feltételezhetően szunnita szélsőségesek.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.