2007. március. 07. 23:48 MTI Utolsó frissítés: 2007. március. 07. 23:50 Világ

Mintegy 700 ezer lengyelt akarnak "átvilágítani"

Legalább 700 ezer lengyel állampolgárnak kell alávetnie magát a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ellenőrzéseinek, amelyek kimutatni hivatottak, hogy szerepel-e az átvilágítandók neve a lengyel kommunista titkosszolgálatok információs forrásainak vagy más együttműködőinek listáin.

Janusz Kurtyka, a kommunista titkosszolgálatok archívumainak aktáit őrző IPN igazgatója jelentette be ezt, emlékeztetve, hogy március 15-én érvénybe lép Lengyelországban a két új átvilágítási törvény, amelyek hatálya a lengyel társadalom sokkal szélesebb körére terjed ki, mint az előzőé.

Mostanáig csak a politikai választásokon induló jelöltekre, a magas tisztségeket betöltő állami tisztségviselőkre, a bírákra, az ügyészekre és az ügyvédekre terjedt ki az átvilágítási törvény hatálya. Az új törvények számos más foglalkozás művelőit is bevonják az átvilágítandók körébe, amennyiben az illetők 1972 előtt születtek. Köztük vannak a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az állami részvétellel működő vállalatok igazgatótanácsainak tagjai, a felsőoktatási intézmények oktatói, az iskolaigazgatók, a jogtanácsosok és az újságírók.

Az IPN egy tanácsadója, Antoni Dudek szerint az ilyen széles körre kiterjedő ellenőrzések elhúzódhatnak akár 2023-ig is. Három neves lengyel újságíró - Ewa Milewicz (Gazeta Wyborcza), Wojciech Mazowiecki (Przekroj) és Jacek Zakowski (Politika) - polgári engedetlenségi akciót indított kedden, kijelentve, hogy semmiképp sem hajlandók alávetni magukat a vizsgálatnak. Több más zsurnaliszta is jelezte, hogy bár nem csatlakozik a mozgalomhoz, egyénileg megtagadja a törvény által előírt együttműködést az IPN-nel.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.