Hazatelepítik a 200 éve Kazahsztánban élő cseheket
Már a közeljövőben visszatérhet ősei hazájába az a mintegy 170 cseh család, amelynek elődei a XIX. század elején vándoroltak ki a közép-ázsiai Kazahsztánba.
A kazahsztáni csehek utolsó csoportjának hazatelepítését a napokban hagyta jóvá a cseh kormány, amely erre a célra 50 millió koronás pénzalapot különített el a költségvetésből. Ezzel gyakorlatilag befejeződne a cseh származású kazahsztáni állampolgárok hazatelepítése, amelynek első szakasza a kilencvenes években valósult meg. 1994 és 2000 között összesen 183 kazahsztáni cseh család tért vissza ősei földjére.
Csehország a kilencvenes évek közepe óta állami és humanitárius civil szervezetek támogatásával fogadja vissza az eddig Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Üzbegisztánban, Ukrajnában és Oroszországban élő cseh gyökerű családokat. Az őseik földjére visszatért családok Csehországban állami segítséget kapnak letelepedésükhöz, és támogatást kapnak azok a városok, falvak is, amelyek a hazatelepülőket befogadják.
"Tekintettel arra, hogy a cseh gyökerű közösség gazdasági és biztonsági helyzete Kazahsztánban az utóbbi években jelentősen romlott, a belügyminisztérium úgy döntött, hogy segít hazatelepíteni a közösség utolsó tagjait is" - indokolta a döntést Ivan Langer belügyminiszter.
"Kazahsztán hosszabb távon ugyan a régió stabilabb országai közé tartozik, de a kormányzat viszonya az etnikai kisebbségekhez nem éppen a legjobb" - magyarázta a helyzetet Libor Dvorák, a volt Szovjetunió problémáival foglalkozó szakértő.
Az 1989-es rendszerváltás után a korábban mintegy 6000 lelket számláló romániai cseh közösség egy része is áttelepült Csehországba, így az öt bánáti cseh faluban ma már alig 3500 ember lakik. A fiatalabb romániai csehek többnyire munkát keresve érkeznek Csehországba, s többségüket hamarosan a családja is követi. Valamivel kisebb létszámú cseh közösség él Horvátországban is, de ennek körében nem tapasztalható erős kivándorlási hajlam.