A belgrádi kormány szélesebb körű autonómiát adna a tartománynak, mint "amit valaha láttak Európában" – jelentette ki Sanda Raskovic-Ivic, a szerbiai kormány koszovói politikáját végrehajtó belgrádi koordinációs kormányközpont vezetője. Amennyiben azonban az 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány nemzetközi jogállásáról – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Oroszország és Olaszország védnöksége alatt – folyó tárgyalások ténylegesen elvezetnek Koszovó teljes elszakadásához, "az dominóhatást vált majd ki, destabilizálva az egész Balkánt és Európa más részeit" - vélekedett Raskovic-Ivic, akinek szavait a Tanjug hivatalos szerb hírügynökség idézte.

"Ha támogatják, hogy egy etnikai csoport kiváljon egy országból, és saját államot hozzon létre, akkor Pandora szelencéjét nyitják fel. Ezután nagyon nehéz lesz megmagyarázni, hogy más (szakadár) csoportoknak miért nem szabad megtenni ugyanezt" – mondta a belgrádi kormányilletékes.

Koszovó mintegy kétmilliós lakosságának 90 százaléka albán, akik a tartomány függetlenségét szorgalmazzák. Erről azonban Szerbia hallani sem akar, nem utolsó sorban az ott élő csaknem százezer szerb miatt. A belgrádi kormány és az albán kisebbség képviselői között Ausztriában ENSZ-közvetítéssel tartott találkozókon mostanáig nem sikerült áttörést elérni, holott az eredeti tervek szerint még az idén tartós megoldást kellene találni a de facto nemzetközi (NATO-) védnökség alatt álló tartomány jogi helyzetére.