A péntek este tető alá került körülbelül 130 oldalas megállapodás részleteit később ismertetik, de annyi már biztosnak tűnik, hogy adóemelés nélkül nem ússzák meg a német polgárok. A gazdasági élet és a szakszervezetek vezetői részéről elhangzott első reagálások kedvezőtlenek. Mindkét fél kifogásolja például, hogy az általános forgalmi adó (áfa) 16 százalékos felső kulcsát 2007 januárjától 19 százalékra emelik. Továbbra is csak 7 százalékos áfa sújtaná az élelmiszereket, vagy a könyveket.

A szociáldemokratáknak sikerült elfogadtatniuk partnereikkel az úgynevezett gazdagadót, azaz a jól keresőket a 42 százalék személyi jövedelemadón felül még három százalék pótadó is sújtaná. A munkahelyeket teremtő családi vállalkozások azonban állítólag kivételt képeznének a szabály alól. A szabály egyedülállók esetében az évi 250 ezer euró, házastársak esetében az évi 500 ezer euró jövedelem elérésekor lépne életbe.

Bernd Pischetsrieder, a legnagyobb európai autógyártó, a Volkswagen főnöke úgy vélte, "az országot vezetni nem annyit jelent, hogy két párt rossz javaslatait összeadjuk." A szociáldemokraták követelésének megfelelően az esetek túlnyomó többségében továbbra is adómentességet élveznének az éjszakai, illetve a vasárnapi és ünnepnapi pótlékok.

Az utolsó pillanatig vitatott volt, hogy Németország a szociáldemokrata-zöld kormányzás idején született döntésnek megfelelően 2021-ig véglegesen lemondjon-e az atomerőművekből nyert energiáról, vagy nem. A konzervatív pártok az erőművek üzemeltetésének meghosszabbítását akarták, végül maradtak a 2021-es időpontnál.

A konzervatív pártok akarata érvényesült a felmondásvédelmi szabályok lazításának kérdésében. Ugyancsak a CDU/CSU sürgette az üzemi szintű megállapodások rendszerét, ami a szakszervezetek beleszólási jogának a megnyirbálását jelentette volna. Mivel a kérdésben nem sikerült kompromisszumra jutni, a téma kimaradt a megállapodásból.

Elégedetten nyilatkozott az egyezség megszületése után a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták elnöke, Franz Müntefering és Angela Merkel. Wolfgang Thierse, SPD-alelnök "ideálisnak" tartotta a megállapodást, mondván, hogy mindkét fél jól is járt, meg rosszul is. Gerhard Schröder leköszönő kancellár azt ígérte, hogy segíteni fogja a nagykoalíciót, mert egy kudarc - szavai szerint - a politikai peremvidékeken elhelyezkedő pártokat erősítené.

A kereszténydemokrata unió (CDU) és a keresztényszociális unió (CSU) az után ült le tárgyalni a szociáldemokratákkal, hogy külön-külön egyik félnek sem sikerült életképes koalíciókat összehozni.

A szeptemberi előre hozott választásokon a CDU és a CSU szerezte a legtöbb szavazatot (35,2 százalék), második helyen végeztek a szociáldemokraták (34,2 százalék). Korábbi eredményéhez, a 38,5-38,5 százalékhoz képest mindkét erő visszaesett.

A koalíciós megállapodást a jövő héten még a pártok kongresszusainak is el kell fogadnia. A menetrend szerint november 22-én választana kancellárt a parlamenti alsóház, a Bundestag. A jelölt Angela Merkel, a kereszténydemokraták elnöke, ha megválasztják ő lesz Németország első női kancellárja.