Váratlanul javul a fogyasztói hangulat Németországban
A változás viszonylagos esélyjavulást sejtet a gazdasági növekedés számára, mert a németek bizakodnak a szeptemberi, előre hozott választások gazdasági hatásaiban, és növekszik a vásárlókedv, ez derült ki a GfK hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből.
Öt hónapja első ízben jelezte a fogyasztói hangulat javulását a GfK piackutató intézet előrejelző mutatója: szeptemberre 3,4 pont az augusztusi, módosított 3,2 pont után. Az eredeti augusztusi mutató 2,9 pont volt. Az elemzők 2,7 pontra számítottak az első őszi hónapban. A felmérés kétezer ember megkérdezésén alapul.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet múlt héten közölt üzleti bizalmi mutatója, hétezer vállalat megkérdezése alapján, augusztusra 94,6 pontra csökkent a júliusi 95,0 pontról. Júniusra 93,3 pont, májusra 92,9 pont, áprilisra 93,3 pont volt az Ifo-mutató.
A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója, háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján, augusztusra 50,0 pont volt, 17 havi csúcson. A ZEW már az augusztusi mutató készítése közben felfigyelt a belföldi kereslet élénkülésére. Júliusra 37,0 pont volt az index a júniusi 19,5 pont után. Júliusban hosszú idő óta először haladta meg a mutató a hosszú távú átlagát, amely akkor 34,2 pont volt. Május során 13,9 pontra zuhant az index az áprilisi 20,1 pontról.
A német kormány áprilisban 1 százalékra csökkentette a hivatalos becslést a német gazdaság idei bővülésére, az addig érvényben lévő, 1,6 százalékra szóló jóslatról. Ez a második negyedévben, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva, zéró százalékkal változott az első negyedhez képest, azaz stagnált, jelentették a szövetségi statisztikai hivatalban augusztus elején előzetes becslésként.
A tavalyi második negyedévhez képest, kiigazítás nélkül 1,5 százalékos növekedést, kiigazítással 0,6 százalékos növekedést mértek a GDP-ben.
A hivatal kommentárja szerint a második negyedévben is az export volt a húzóerő, de mivel az import is gyorsan nőtt, a külkereskedelem végül is "csekély negatív hatást tett" a GDP alakulására.
A német hazai össztermék az első negyedévben, a munkanapok számával kiigazítva, 0,8 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az ütem 2001. első negyede óta a legjobb volt, de a tavalyi utolsó negyedhez képest a növekedést kizárólag az export táplálta, miközben a hazai kereslet csökkent. A tavalyi első negyedévhez képest 0,3 százalékos visszaesés volt, a munkanapok számával kiigazítva azonban 1,1 százalékos GDP-bővülést mértek.
A német GDP a tavalyi utolsó negyedben 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest, és 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez viszonyítva, kiigazítás nélkül. Kiigazítással csak 0,5 százalékos volt a növekedés.
Tavaly egész évben a német gazdaság 1,6 százalékkal bővült. 2003-ban egész évben stagnált, tíz éven belül a legrosszabbul teljesített. Németország gazdasága 0,1 százalékkal nőtt 2002-ben, 0,8 százalékkal 2001-ben, 2,9 százalékkal 2000-ben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.