Ultrakonzervatív győzelem Iránban
Az ultrakonzervatívnak tartott Mahmúd Ahmadinedzsád fölényesen megnyerte a pénteki iráni elnökválasztást, miután a még nem végleges adatok szerint a választók több mint 61 százaléka szavazott rá, míg ellenfele, a reformer Hasemi Rafszndzsani a voksoknak csak alig 36 százalékát gyűjtötte be. A választáson egyébként 47 százalékos volt a részvételi arány.
Ahmadinedzsád © AP |
Az ellentábor pedig már a szavazatszámlálás félidejénél gyakorlatilag beismerte vereségét. Rafszandzsani egyik, magát megnevezni nem kívánó tanácsadója csak annyit mondott: "mindennek vége, vesztettünk."
Mások
A 70 esztendős Rafszandzsani támogatói jobbára az iráni felső- és középosztály tagjaiból, valamint technokraták közül kerülnek ki. A 48 éves Ahmadinedzsád viszont elsősorban a munkásokra, vidéken élő szegények és munkanélküliekre támaszkodik. Rafszandzsani általában reformok, így a gazdasági liberalizálás jelszavával vívta választási harcát. Az őskonzervatívnak jellemzett Ahmadinedzsád olyan jelzéseket küldött a közvéleménynek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy győzelme esetén hazáját határozottabb fellépésre ösztönzi majd a Nyugattal folytatandó tárgyalásokon olyan érzékeny kérdésekben, mint amilyen a vitatott iráni atomprogram.
Kevésbé kompromisszumképes?
Az egyszerű életet élő 49 éves Ahmadinedzsád Teherán polgármestereként bezáratta a gyorséttermeket, és megkövetelte a főváros férfi közalkalmazottaitól, hogy szakállt növesszenek, és hosszú ujjú ingeket hordjanak. Leállítatta a David Beckham nevével fémjelzett hirdetési kampányt – ez az 1979-es forradalom óta. az első reklámkampány lett volna, ahol egy nyugati híresség ajánl egy terméket. A korábbi reformista államelnökkel szembeszállt, ezért kitiltották a kormányülésekről, jóllehet a főváros polgármesterét hivatalból megilleti a részvétel.
Ugyanakkor az egyszerű sorból származó Ahmadinedzsád - apja kovácsmester volt - élvezi a szegény néprétegek szimpátiáját. Egyik megalapítója volt a forradalomban aktív Diákszövetségnek, amelynek tagjai elfoglalták az amerikai követséget 1979-ben, és alkalmazottait túszként fogva tartották. Később önként belépett a forradalmi gárdába. Állítólag iraki titkos katonai akciókban is részt vett. Posztdoktori diplomája van közlekedés és szállítástudományból, a teheráni egyetem tudomány és technológia szakán tanított. Internetes oldalának neve Mardomiár, azaz a nép barátja.
Politikai elemzők első megjegyzései szerint az iráni atomprogrammal kapcsolatban kevésbé lesz kompromisszumokra képes, bár nem tudni egyelőre, hogy milyen befolyással bír majd a probléma kezelésére. Az is várható, hogy az Iránban most kezdődő új politikai korszak bevágja az ajtót az Egyesült Államok és az ázsiai ország közötti kapcsolatokban remélt lényegi kedvező változás lehetőségének a kibontakozása előtt.
Más véleménynek szerint a 67 milliós iráni nemzet megosztottsága még inkább elmélyül, hiszen az új elnök a Rafszandzsani mögött felsorakozott reformpárti politikus, diákok, egyházi személyiségek és tudósok szerint a tekintélyuralmi kormányzás irányvonalát képviseli majd.
Irán "fáziskésésben" van környezetéhez képest a szabadság felé mutató (iraki, afganisztáni, libanoni) tendenciákat illetően - vélekedett az amerikai külügyminisztérium, miután egyértelművé vált az ultrakonzervatívnak tartott Mahmúd Ahmadinedzsád győzelme az iráni elnökválasztáson.
"E választásnak kezdettől fogva voltak hiányosságai, miután néhány nem választott ember döntött arról, hogy elutasítja több mint ezer jelölt indulását, köztük 93 nőét - mondta Joanne Moore külügyi szóvivő. „A kormányzatot a tettei alapján ítéljük majd meg. Ám annak fényében, ahogy a választás lezajlott, továbbra is kételyeink vannak azt illetően, hogy az iráni kormányzat képes-e törődni saját népe törekvéseivel és a nemzetközi közösség aggodalmaival."
"Az Egyesült Államok hisz az iráni nép jogában ahhoz, hogy saját döntéseket hozzon, és maga határozza meg sorsát" - tette hozzá a szóvivő, azt hangoztatva, hogy Washington az irániak oldalán áll a szabadságért vívott harcukban.