A medrükből kilépett folyók miatt országszerte több mint 250 ezer ember kényszerült otthona elhagyására, a mentőegységek bizonyos körzeteket még mindig nem tudnak megközelíteni. Eltűntként tartanak nyilván 1250 embert, és a kormány járvány kitörésétől is tart.



A hatóságok a szokásoktól eltérően úgy döntöttek, hogy a járványveszély miatt tömegsírokba temetik az áldozatokat. "Nincs más választásunk" - mondta Gérard Latortue miniszterelnök a TV5 francia televízióban. A kormányfő katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Haiti északi részét, háromnapos nemzeti gyászt hirdetett meg, és felszólította a külföldön élő haitiakat, mindenekelőtt az orvosokat, hogy járuljanak hozzá a sérültek ápolásához.



Kofi Annan ENSZ-főtitkár sürgős segítséget kért a nemzetközi közösségtől, a segélyek célba juttatását azonban a felborult közbiztonság akadályozhatja: számos rendőr elhagyta őrhelyét, a kiszolgáltatott családok könnyen válhatnak fosztogatások céltábláivá, ráadásul Gonaives börtönéből több száz rab megszökött az áradások alatt. A 200 ezres városban mostanáig 1013 holttestet számoltak össze és 450 ház dőlt romba a haiti polgári védelem adatai szerint. A hőség és a szennyvíz miatt tífusz vagy kolera is felütheti a fejét.



Haitin, ahol a nagy méreteket öltő erdőirtás kedvez az áradásoknak, májusban és júniusban özönvízszerű esőzés pusztított, akkor 1220 ember halt meg és 1484-en tűntek el a Dominikai Köztársasággal határos térségben. A szomszédos köztársaságban 395 halott és 274 eltűnt volt a veszteségmérleg. (MTI)