Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. május. 19. 15:48
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2004. december. 21. 17:05
Világ
Már a második világháborúban is az amerikai csapatok kivonását követelték?
A náci Németországgal vívott háború egyik legvéresebb hónapját követően az Egyesült Államok képviselőházának republikánus vezetői követelték az amerikai katonák Európából való kivonását, mondván: a nácik nem jelentenek közvetlen veszélyt az országra - áll egy interneten terjesztett körlevélben.
Irakból ugyanúgy nonszensz követelni most a koalíciós erők kivonását, mint lett volna egykor, a második világháború véres időszakában szorgalmazni, hogy az amerikai katonák vonuljanak ki Európából - hívja fel az amerikaiak figyelmét egy - 1944. augusztusára keltezett cikkre hivatkozó – körlevél.
„Ingoványos talajra tévedtünk; semmifajta bizonyíték nincs arra, hogy a Pearl Harbor-i támadáshoz a németeknek bármi közük volna. A nácikkal vívott háború csak a Japánnal folytatott küzdelmünkről tereli el a figyelmet” – idéz – név nélkül – egy képviselőt a Képviselőház republikánus tagjai csapatkivonást követelnek című írás. „Előbb a Csendes-óceán térségében elkezdett munkát kellene befejeznünk, mielőtt Európa problémáiba beleártjuk magunkat; a náci Németország emellett nem is jelent közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra” – folytatja a képviselő érvelését, amely kísértetiesen hasonlít a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikáját bírálókéhoz.
Egy másik republikánus képviselő, amikor háborús okként a náci koncentrációs táborokat emlegetik neki, a cikk szerint így reagál: „Roosevelt elnök sosem állította, hogy a cél ezek felszabadítása lenne, s egyébként hogyan is hivatkozhatna rájuk, miközben olyan diktátorok a szövetségeseink, mint Sztálin és Csang-Kaj-Sek?”.
Nem dokumentum, csak szatíra
A jelenlegi amerikai-világpolitikai állapotokhoz kísértetiesen hasonló helyzetet lefestő írást az internetezők e-mailekben kezdték köröztetni. Hatása rendkívüli volt. Mindaddig, amíg a snopes.com webszájt, amely a neten terjengő „kamuhírek” és „kamuképek” leleplezésére szakosodott, utánanézett a forrásnak, s egyértelműen megállapította: a cikk nem jelenhetett meg 1944-ben. A cikk John Hawkins és Perry Bullock tollából származott, akik írásukat idén májusban – némileg visszadátumozva - publikálták a Right Wing News-on, egy magát konzervatív hírek és vélemények közlésére szakosodott internetes kiadványnak tituláló szájton. Hamar kiderült azonban, hogy a cikk csupán fikció, valójában a jelenlegi és a korabeli helyzet hasonlóságának szemléletes ábrázolására szolgál.
Az elmúlt években – emlékeztet a Snopes – számos olyan, a második világháború alatt született újságcikknek tűnő írás jelent meg a sajtóban, amelyek a jelenlegi történések szatirikus kifigurázásához csupán díszletként használják a korabeli eseményeket. Felidézik a világháború alatt és a napjainkban folytatott amerikai külpolitika esetleges hasonlóságait, és felhívják a figyelmet, akkor is, most is óriási károkat okozhatott volna, okozhat a struccpolitika.
Pearl Harbor=WTC
Az Egyesült Államok egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy homokba dugja fejét, és zöld utat adjon a terroristák, militáns szélsőségesek randalírozásainak. Ugyanúgy nem teheti meg, mint ahogy az emberiség sorsa is más irányba fordult volna, ha Európát szabad prédaként dobja oda az Egyesült Államok a hitlerista hordáknak. Pearl Harbor 1941-ben, a Világkereskedelmi Központ elleni támadás 2001. szeptember 11-én azonos jelentőséggel bír — sugallják e „cikkek”.
Kérdés azonban, hogy az olvasók átverése, még ha a nagyobb hatás kedvéért történik is, nem sül-e el visszafelé: s ahelyett, hogy az ügy lelkes támogatására buzdítana, nem váltja-e ki a felültetett olvasók ellenérzését.
„Ingoványos talajra tévedtünk; semmifajta bizonyíték nincs arra, hogy a Pearl Harbor-i támadáshoz a németeknek bármi közük volna. A nácikkal vívott háború csak a Japánnal folytatott küzdelmünkről tereli el a figyelmet” – idéz – név nélkül – egy képviselőt a Képviselőház republikánus tagjai csapatkivonást követelnek című írás. „Előbb a Csendes-óceán térségében elkezdett munkát kellene befejeznünk, mielőtt Európa problémáiba beleártjuk magunkat; a náci Németország emellett nem is jelent közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra” – folytatja a képviselő érvelését, amely kísértetiesen hasonlít a jelenlegi amerikai vezetés külpolitikáját bírálókéhoz.
Egy másik republikánus képviselő, amikor háborús okként a náci koncentrációs táborokat emlegetik neki, a cikk szerint így reagál: „Roosevelt elnök sosem állította, hogy a cél ezek felszabadítása lenne, s egyébként hogyan is hivatkozhatna rájuk, miközben olyan diktátorok a szövetségeseink, mint Sztálin és Csang-Kaj-Sek?”.
Nem dokumentum, csak szatíra
A jelenlegi amerikai-világpolitikai állapotokhoz kísértetiesen hasonló helyzetet lefestő írást az internetezők e-mailekben kezdték köröztetni. Hatása rendkívüli volt. Mindaddig, amíg a snopes.com webszájt, amely a neten terjengő „kamuhírek” és „kamuképek” leleplezésére szakosodott, utánanézett a forrásnak, s egyértelműen megállapította: a cikk nem jelenhetett meg 1944-ben. A cikk John Hawkins és Perry Bullock tollából származott, akik írásukat idén májusban – némileg visszadátumozva - publikálták a Right Wing News-on, egy magát konzervatív hírek és vélemények közlésére szakosodott internetes kiadványnak tituláló szájton. Hamar kiderült azonban, hogy a cikk csupán fikció, valójában a jelenlegi és a korabeli helyzet hasonlóságának szemléletes ábrázolására szolgál.
Az elmúlt években – emlékeztet a Snopes – számos olyan, a második világháború alatt született újságcikknek tűnő írás jelent meg a sajtóban, amelyek a jelenlegi történések szatirikus kifigurázásához csupán díszletként használják a korabeli eseményeket. Felidézik a világháború alatt és a napjainkban folytatott amerikai külpolitika esetleges hasonlóságait, és felhívják a figyelmet, akkor is, most is óriási károkat okozhatott volna, okozhat a struccpolitika.
Pearl Harbor=WTC
Az Egyesült Államok egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy homokba dugja fejét, és zöld utat adjon a terroristák, militáns szélsőségesek randalírozásainak. Ugyanúgy nem teheti meg, mint ahogy az emberiség sorsa is más irányba fordult volna, ha Európát szabad prédaként dobja oda az Egyesült Államok a hitlerista hordáknak. Pearl Harbor 1941-ben, a Világkereskedelmi Központ elleni támadás 2001. szeptember 11-én azonos jelentőséggel bír — sugallják e „cikkek”.
Kérdés azonban, hogy az olvasók átverése, még ha a nagyobb hatás kedvéért történik is, nem sül-e el visszafelé: s ahelyett, hogy az ügy lelkes támogatására buzdítana, nem váltja-e ki a felültetett olvasók ellenérzését.
