Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. október. 22. 15:00
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Észak-Írország: mégis megtartják a választásokat
Megtartják a brit kormány által jövő hónap végére kiírt észak-írországi választásokat, noha britpárti protestáns erők kedd este – az IRA szerintük áttekinthetetlen leszerelésére hivatkozva – megakasztották a rendezés folyamatát. Tony Blair azonban elvetette az unionisták kifogásait.
Londonban kedden jelentették be, hogy november 26-ára írták ki a tavaszról elhalasztott tartományi törvényhozási választásokat, miután - legalábbis a bejelentés pillanatában még így látszott - rendkívüli áttörés következett be a jó ideje veszteglő rendezési folyamatban. Ennek fő elemeként Gerry Adams, az ulsteri radikális katolikus mozgalom fő politikai pártjának, a Sinn Feinnek az elnöke kedden közölte, hogy pártja elkötelezte magát a konfliktus befejezése mellett, beleértve "a fizikai erővel érvényesített republikanizmust" (ez a bevett katolikus szóhasználat a Sinn Fein katonai szárnyának tekintett Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyveres akcióira).
Ez átütő erejű - gyakorlatilag a köztársaságiak fegyveres harcának végét hivatalossá tévő - bejelentés volt, amit megtetézett az a nem sokkal később kiadott közlemény, hogy az IRA minden eddiginél nagyobb mennyiségű fegyverzetet szerelt le a félkatonai szervezetek lefegyverzését ellenőrző nemzetközi bizottság felügyelete mellett.
A nagy lendülettel életre kelő rendezés folyamatát azonban este a britpárti protestáns erők legnagyobb pártjának vezetője megakasztotta, mondván: nem tartják elég áttekinthetőnek az IRA-fegyverzet leszerelésének körülményeit, és ezért nem hajlandók a továbblépésre.
Ez rendkívül kínos fejlemény volt Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfőnek, akik egyaránt Belfastba utaztak, közösen bejelentendő a konfliktust lezáró végső egyezséget. Paul Murphy brit északír-ügyi miniszter szerdán a londoni alsóházban azonban bejelentette, hogy a tartományi választásokat az előző nap kitűzött időpontban megtartják. Tony Blair ugyancsak a parlamentben elvetette a London-párti unionisták kifogásait, mondván: a Sinn Fein előző napi nyilatkozata világosan hitet tett a fegyveres konfliktus lezárása mellett.
Észak-Írországban májusban tartották volna a tartományi parlamenti választásokat, a brit kormány azonban az utolsó pillanatban elhalasztotta ezt, azzal az indokkal, hogy az északír britellenes köztársasági mozgalom akkor még nem volt hajlandó egyértelműen kizárni a további félkatonai tevékenységet. A választások halasztásával értelemszerűen tovább késett az 1998-as nagypénteki egyezménnyel életre keltett, de a kibékíthetetlen protestáns-katolikus ellentétek miatt egy éve ismét befagyasztott ulsteri törvénykezési és végrehajtói autonómia helyreállítása is. (MTI)
Ez átütő erejű - gyakorlatilag a köztársaságiak fegyveres harcának végét hivatalossá tévő - bejelentés volt, amit megtetézett az a nem sokkal később kiadott közlemény, hogy az IRA minden eddiginél nagyobb mennyiségű fegyverzetet szerelt le a félkatonai szervezetek lefegyverzését ellenőrző nemzetközi bizottság felügyelete mellett.
A nagy lendülettel életre kelő rendezés folyamatát azonban este a britpárti protestáns erők legnagyobb pártjának vezetője megakasztotta, mondván: nem tartják elég áttekinthetőnek az IRA-fegyverzet leszerelésének körülményeit, és ezért nem hajlandók a továbblépésre.
Ez rendkívül kínos fejlemény volt Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfőnek, akik egyaránt Belfastba utaztak, közösen bejelentendő a konfliktust lezáró végső egyezséget. Paul Murphy brit északír-ügyi miniszter szerdán a londoni alsóházban azonban bejelentette, hogy a tartományi választásokat az előző nap kitűzött időpontban megtartják. Tony Blair ugyancsak a parlamentben elvetette a London-párti unionisták kifogásait, mondván: a Sinn Fein előző napi nyilatkozata világosan hitet tett a fegyveres konfliktus lezárása mellett.
Észak-Írországban májusban tartották volna a tartományi parlamenti választásokat, a brit kormány azonban az utolsó pillanatban elhalasztotta ezt, azzal az indokkal, hogy az északír britellenes köztársasági mozgalom akkor még nem volt hajlandó egyértelműen kizárni a további félkatonai tevékenységet. A választások halasztásával értelemszerűen tovább késett az 1998-as nagypénteki egyezménnyel életre keltett, de a kibékíthetetlen protestáns-katolikus ellentétek miatt egy éve ismét befagyasztott ulsteri törvénykezési és végrehajtói autonómia helyreállítása is. (MTI)
