A jelentések vitájában az EU soros elnökségét és a tagországok kormányainak Tanácsát képviselő Győri Enikő EU-ügyi államtitkár arra is rámutatott, hogy ez a folyamat még számos lehetőséget teremt a munkahelyteremtésre is. Az EU intézményei jelenleg dolgoznak azon az intézkedéscsomagon, amelynek célja, hogy húsz évvel az egységes piac kiépítésének elindítása után kiteljesítse a működését. 

Az Európai Bizottság tavaly mutatta be általános elképzeléseit, amelyek keretében több mint 50 kérdésben jelzett előrelépési lehetőséget. A testület hamarosan konkrét javaslatokat és intézkedéseket is ismertet e témában, amellyel már a tagországok versenyképességért felelős miniszterei is foglalkoztak magyar elnökség alatt. 

A Tanács májusban várhatóan következtetéseket fogad el a témáról, mindenekelőtt arról, hogy milyen kiemelt célkitűzéseket állapítson meg az unió - erősítette meg Győri Enikő.

Megszólalt az ügyben Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki egyebek között azt hangoztatta, hogy meg kell szüntetni a szolgáltatásnyújtással, közbeszerzéssel kapcsolatos hiányosságokat, és fel kell számolni az egységes piac működését még mindig akadályozó mintegy 150 tényezőt. 

A most tárgyalt és elfogadott három állásfoglalás az egységes piac irányításával, a tagállamok közti együttműködéssel, a vállalkozásokkal és a gazdasági növekedéssel foglalkozik

Győri Enikő felszólalásában kiemelte: az egységes piacra a válság idején van a leginkább szükség, amikor a tagországokban megjelenik az a kísértés, hogy visszahúzódjanak a nemzeti korlátok közé. Úgy vélte, a belső piac próbatétel előtt áll, az elkövetkező hónapokban dől el, hogy tud-e javulást hozni a lakosság mindennapi életében.

Felszólalt a vitában Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz), aki jelezte, hogy számos módosító javaslatot nyújtott be a jelentéstervezethez. Ezek a munkavállalók szabad mozgásához kapcsolódó egyes megoldatlan kérdéseknek a rendezésére vonatkoznak, továbbá azt célozzák, hogy az egységes piac minden vállalkozás számára jelentsen ugyanolyan előnyt.

Szegedi Csanád (Jobbik) úgy vélte, a magyar emberek eddig "azt látták, hogy a nyugati tőke bejöhet Kelet-Európába, viszont Kelet-Európából csak a személyek mehetnek nyugatra". Mint mondta, "újra kell építeni az élelmiszeripart, a textilipart, a konzervipart Kelet-Európában is, hogy egyenjogú és megbecsült tagjai lehessünk az Európai Uniónak".

Göncz Kinga (MSZP) írásos hozzászólást nyújtott be, amelyben kiemelte, hogy az európai polgárok előtt még mindig "egy sor akadály tornyosul..., ha élni akarnak a szabad munkavállalás és letelepedés jogával". "Ezek lebontása azonban nem járhat együtt a szociális vívmányok leépítésével" - fejtette ki.