EU: eddig 100 milliárd eurót ítéltek oda felzárkózásra
A hétéves költségvetési időszak első három éve alatt (2007-2009) 93 milliárd eurót, vagyis a rendelkezésre álló EU-finanszírozás 27 százalékát ítélték oda különféle foglalkoztatást és növekedést serkentő beruházási programok keretében az Európai Unió 27 tagországában − derül ki az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben elfogadott jelentéséből.
Magyarország az adatok szerint jobban áll az uniós átlagnál, az odaítélés aránya 46,3 százalékos volt tavaly év végén. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos szerint a számok azt mutatják, hogy az egyes uniós régiókban megvalósuló beruházások terén a gazdasági összetartást növelő, kohéziós politika a nemzetközi gazdasági válság ellenére sikeres.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos pedig úgy fogalmazott: "már láthatók az Európai Szociális Alap által a munkakeresőknek kínált (át)képzések első gyümölcsei, azonban a recesszió által leginkább sújtottak megsegítéséért többet is tehetünk".
A jelentés − most első ízben − azt értékeli, hogy milyen haladást értek el az egyes országok a közösen elfogadott uniós célkitűzések teljesítésében az elmaradottabb régiókat vagy ágazatokat segítő kohéziós politika területén.
Idetartozó három pénzalapján – Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap – keresztül az EU a 2007–2013-as időszakban összesen 347 milliárd eurót fektet be a 27 tagállamban. Ez az összeg a hétéves időszakban 35 százaléka az EU teljes, mintegy 975 milliárd eurós költségvetésének.
A biztosok szerint európaiak milliói és vállalkozások ezrei részesülnek a kohéziós politikai programok jótékony hatásaiból. A bizottság szerint a strukturális alapokban "megvan a potenciál" a gazdasági válságból való kilábalás meggyorsítására is. A felzárkóztatási források zömét (mintegy 230 milliárd eurót) a legfontosabb növekedési és foglalkoztatási területekre különítették el.
Jóllehet 2007 és 2009 között "jelentősen romlott a társadalmi-gazdasági helyzet", a jelentés szerint "erős az elkötelezettség a kezdetben megállapított programcélok megvalósítása iránt". A jelentés azt is egyértelművé teszi, hogyan kapcsolódik a programok végrehajtása a növekedés és foglalkoztatás javítására szolgáló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. E stratégiával kapcsolatban a két biztos közös sajtótájékoztatóján Andor László elmondta, hogy a bizottság készen áll a célok támogatására a 10 milliárd euróból évente mintegy tízmillió embert segítő szociális alap révén. A magyar biztos egyúttal emlékeztetett, hogy az Európa 2020 programot az EU-tagországok állam- és kormányfői is üdvözölték múlt heti brüsszeli találkozójukon.
A szociális alap terén elért eredményeket értékelve Andor kijelentette: a tagállamoknak − elsősorban a társadalmi összetartozás és az intézményi kapacitásépítés terén − fokozniuk kell beruházásaikat, hogy a programokat eredményesen tudják működtetni. Hozzátette: "akkor mondhatjuk el, hogy a válság bebizonyította az Európai Szociális Alap értékét, ha azt látjuk, hogy a leggyakrabban alkalmazott intézkedések olyan aktív munkaerő-piaci eszközökké váltak, amelyekkel sikerül munkához segíteni az embereket".
A bizottság adataiból kiderül, hogy 2000 és 2006 között összesen mintegy 75 millió embert, az EU felnőtt lakosságának mintegy 24 százalékát érintette a szociális alap tevékenysége. Andor László úgy ítélte meg, Magyarország a szociális alap tekintetében is viszonylag jól teljesít. Úgy vélte, már láthatók az előnyei annak, hogy az országban hamar jött a pénzügyi válság és korán megtették az átstrukturáló lépéseket.
Hahn felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak tovább kell lépniük, javítaniuk kell a programok végrehajtásán. A jelentés egyebek között arra sürgeti az uniós országokat, hogy a kohéziós pénzek optimális felhasználásával javítsanak a programok megvalósításán, például a vasúti ágazatban, a kulcsfontosságú környezeti és energiaprojekteknél és a társadalmi összetartozás területén.