Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Gaskó István: Megszoktam, hogy mindig valaminek bélyegeznek
A baloldalon megbélyegzett, a Fidesz embereként számon tartott Gaskó István most ugyanolyan vehemenciával támadja az Orbán-kormány egyes intézkedéseit, mint amilyen erőteljesern bírálta korábban a Gyurcsány-kormányt. A LIGA Szakszervezetek elnöke a hvg.hu-nak megmagyarázza látszólagos pálfordulását.
hvg.hu: Önt balliberális körökben sokáig a Fidesz szekértolójaként állították be. Kapott valamiféle bocsánatkérést, most, hogy ugyanilyen lendülettel fordul a Fidesz-kormány ellen, amikor annak intézkedései ön szerint a dolgozókat sújtják?
Gaskó István: Nem. De már megszoktam, hogy mindig valaminek bélyegeznek.
Sajnos a magyar közélet és a sajtó ilyen. Végül azonban mindig kiderül, hogy a LIGA szakszervezetek elnökeként szükség esetén az aktuális kormány intézkedéseit bírálom, amely esetenként természetszerűleg egybeesik az ellenzék álláspontjával.
hvg.hu: Ön azt is kijelentette, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott intézkedések semmiben nem különböznek az előző kormányok megszorításaitól. Ezt mivel indokolja?
G.I. : Ahogyan – egészen a Bokros csomagig visszamenőleg – minden kormány megszorító csomagja, így az Orbán féle megszorító csomag is elsősorban a munkavállalókkal akarja megfizettetni a felelőtlen gazdálkodásból adódó, egyre nagyobb mértékű államadósságot. Miközben például csak a feketegazdaság elleni komolyabb fellépéssel ezer milliárd forint folyhatna be pluszban a költségvetésbe.Ha a gazdasági növekedés ösztönzéséről beszélünk, csökkenteni kellene a munkavállalók terheit. Az, ahogyan a kormány átalakította az adórendszert – kiűzve a szolidaritást belőle – a munkavállalók túlnyomó többségének keresetveszteséget okozott. Többet fog-e költeni egy ilyen munkavállaló, gyorsítja-e a gazdaságot ezáltal? Nem hiszem. De a másik oldalról nézve, a munkáltatók a nekik nyújtott adókedvezményekből létrehoznak-e több munkahelyet, vagy pusztán növelik-e profitjukat? Szerintrem az utóbbi a valószínűbb. Ami a program közmunkára vonatkozó részét illeti, a közmunka nem alapulhat olyan kényszeren, amely visszavezetne minket a sötét középkorba, vagy a „közveszélyes munkakerülők” időszakába.
hvg.hu: Lehet tudni, hogy mikor egyeztetnek a kormánnyal?
G.I.: Folyamatosan kezdeményezzük újra és újra az egyeztetéseket, de a kormány többnyire válaszra sem méltatja a szakszervezeteket. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen az új kormánnyal megtartott első Országos Érdekegyeztető Tanácson a miniszterelnök olyan hozzáállást tanúsított, amely egy demokratikus jogállamban nem tartható. Orbán Viktor ugyanis kijelentette, ő maga képviseli a munkaadókat és munkavállalókat is.
hvg.hu: Miért tartják "életveszélyesnek" a korengedményes nyugdíj megszüntetésének tervét?
G.I.: Egyrészt épp a kérdésből is látható fogalmi zavar miatt, hiszen az a miniszterek és különféle kormányzati szóvivők megszólalásaiból is kiderül, hogy a döntéshozóknak fogalmuk sincs a rendszerről, például a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj közti különbségről. Ebből adódóan életveszélyes az, hogy megint úgy nyúlnak bele egy olyan komplex rendszerbe, mint a nyugdíj, hogy semmilyen hatástanulmány nem készül, semmilyen egyeztetés nem történik az érintettekkel és az érdekvédelmi szervezetekkel, szakszervezetekkel.
Másodsorban azért életveszélyes ilyen módon belenyúlni a rendszerbe, mert például a korkedvezményes nyugdíj azonnali felfüggesztése számos olyan veszélyes munkakörben dolgozó munkavállalót tart bent a munkaerőpiacon, akik egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. Képzeljünk csak el, mondjuk egy 62 éves tűzoltót vagy rendőrt, amint épp kiment valakit az égő házból, vagy futva üldöz egy veszélyes bűnözőt.
De hogy a korengedményes nyugdíjra vonatkozó kérdésére is válaszoljak, azt például olyan helyzetekre találták ki, amikor egy speciális üzemű gyár bezár, és a 40 éve ott dolgozó munkavállalónak még volna pár éve a nyugdíjig, de esélytelen, hogy 59 évesen átképezzék, és új állásba kerüljön. Itt ráadásul ez az államnak egy fillérjébe sem kerül, mert a munkáltató tovább fizeti a valós korhatár eléréséig a járulékot a munkavállaló után. Ha megszüntetik ezt a lehetőséget, a munkavállaló kikerül a munkaerőpiacra, állástalan marad és az államnak bizony pénzébe fog kerülni. Tehát mindenki rosszabbul jár.
hvg.hu: Bárdos Judit a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára úgy tudja, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetéséről egyéni képviselői indítványt nyújtanak be a parlamentbe, így kikerülhető az egyeztetési kötelezettség.
G.I.: A kormány gyakorlatilag megalakulása óta folyamatosan úgy módosít törvényeket, hogy nem egyeztet senkivel. Bevett gyakorlata, hogy egyéni képviselői indítványok mögé bújik, abban a félreértésben leledzve, hogy így nem kell egyeztetni az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot. Ez azonban nem igaz, egyéni képviselői indítványok esetében ugyanis a kormányt terheli az egyeztetés felelőssége. Ennek ellenére kétharmados törvények módosító javaslatai kerültek az Országgyűlés elé úgy, hogy azok tartalmát néha még az előterjesztők sem ismerték, azok hatásairól nem is beszélve. Ez a gyakorlat pedig teljesen idegen és összeegyeztethetetlen a jogállamiság alapelveivel.
hvg.hu: Volt egy népszavazási kezdeményezésük a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban, melyet az Alkotmánybíróság elmeszelt, többek között hiányolta a hatástanulmányokat és túl összetettek tartotta az állampolgárok számára a kérdésüket, miszerint "Ön egyetért-e azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet? ". Hogyan tovább?
G.I.: Az Alkotmánybíróság döntése nagyon sajnálatos, hiszen ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy semmilyen kérdésben nem lehet a jövőben népszavazást tartani. Hiszen minden döntésnek vannak hosszú távú pénzügyi és társadalmi következményei. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a magyar állampolgárok nem képesek belátni a döntéseik következményeit. Ez pedig szégyenletes lekicsinylése az embereknek. A LIGA Szakszervezetek mindenesetre nem nyugszik bele a helyzetbe, már keressük az alternatív nemzetközi jogi megoldásokat.
hvg.hu: Kitartanak-e korábbi követelésük mellett, azaz, hogy a MÁV Cargo eladásából származó bevétel egy részét osszák fel a dolgozok között? Pedig az a pénz már rég eltűnt, ráadásul a MÁV hatalmas veszteséggel küzd...
G.I.: A MÁV Cargo eladása előtt munkájával minden vasutas hozzájárult ahhoz, hogy a privatizáció során az ÖBB-konszern a teherszállító céget a vártnál jóval kedvezőbb áron vehette meg. Emiatt a bevételből is részesedniük kell.
Szakszervezetünk azonban minden megoldásra nyitott, így támogatnánk a kafetéria-rendszer keretében, több részletben, akár pár évre szétbontva történő kifizetést is. A többi között azért sem tudunk ettől eltekinteni, mivel a munkavállalók nem nehezítették meg a MÁV elmúlt években lezajlott átalakítását; elviselték az átszervezéssel járó nem kevés kellemetlenséget.
Hasonlóan rugalmas egyébként a szakszervezet a másik követeléssel kapcsolatban is: arról sem mondtunk le, hogy a MÁV-tól a MÁV-Start Zrt-hez és a MÁV Gépészet Zrt-hez vitt munkavállalók 10 százalékos alapbérfejlesztésnek megfelelő kifizetésben részesüljenek. Épp emiatt került sor március 11-én a fenti követeléseinket magában foglaló kollektív munkaügyi vita újabb fordulójára is a három érintett munkáltató (MÁV, MÁV-Start, MÁV Gépészet) részvételével. A követelés teljesítését három évre elosztva kérjük, szemben a korábban követelt egyösszegű kifizetéssel. A MÁV veszteségével kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a MÁV-ot valóban sokszor pazarlóan vezették, ez azonban nem a vasutasok felelőssége. Ugyanakkor a veszteséget ténylegesen okozó szereplőket mindeddig nem számoltatták el. Fontos megjegyeznem, hogy a jelenleg kormányon lévő párt többször is megerősítette: követeléseink jogosak.
