Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Miért hallgat az ingatlan-botrányokról a politika?
Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a „spanyol modell” saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják. Ez a módszer idehaza sem ismeretlen. Hazánk ideális terep, tekintettel a politikai és gazdasági érdekek szoros összefonódására.
A spanyol cégek az évtized közepén váltak az európai ingatlanbiznisz piacvezető hatalmasságaivá. Spanyolországban 2006-ban 850 ezer új lakás építettek, többet mint a britek, a franciák és a németek együttvéve. Ám az alig egy év múlva a kirobbant pénzügyi és gazdasági válság a spanyol nemzeti össztermék ötödét kiadó ágazatot is hónapok alatt tönkrevágta. A kereslet visszaesésével a megépített ingatlanok jelentős része eladatlan maradt, az ingatlan-lufi kidurrant. Tavaly 1,5 millió új építésű lakás várt vevőre. Mindhiába. A forgalom az évtized vége felé az előző évek 10 százalékára esett vissza. Sorra bedőltek olyan nálunk is jól ismert, nagy ingatlanfejlesztő cégek mint az Astroc, a Sadesa és a Tremon. Csődbe ment 2008-ban a korábbi versenytársakból létrejött cégóriás, a Martinsa-Fadesa is.
A padlóra került spanyol ingatlanbiznisz képviselői, miután kimerítették a hazai lehetőségeiket, új piacok (beruházási, pénzszerzési lehetőségek) után néztek. Afféle „kalandortőkésként” (igen korlátozott saját tőkével és még kevesebb spanyol hitellel) közismerten korrupt országok (Marokkó, Mexikó, Brazília, Románia, Bulgária és Magyarország) felé kezdtek el terjeszkedni.
Magyarországon az első spanyol ingatlanos cég még az évtized közepén, a prosperálás időszakában jelent meg, majd tömegesen érkeztek a többiek is (Fadesa, Sedesa, Gestesa, Astroc, Colonial, Habitat, Diursa, Tremon stb.), amelyek hamarosan komoly konkurenciát jelentettek a már itt lévő briteknek, íreknek, izraelieknek. Az első nagyobb üzletet a Fadesa kötötte, amely a Király utcában kezdett egy botrányos beruházásba (Central Passage). Más spanyol cégek is belvárosi, VI-VII kerületi ingatlanok iránt mutattak érdeklődést. Jó pénzt láttak a történelmi városrészek régi, polgári házainak átalakításában, felújításában, illetve a folyó- és tóparti telkek felvásárlásában, panorámát kínáló ingatlanok, lakóparkok, építésében. A budapesti megtelepedés után a vidéki, zöldmezős beruházások iránt is megnőtt az érdeklődés, elsősorban a Balaton menti ingatlanok, illetve olyan régiók iránt, ahol szórakoztató és logisztikai központokat, ipari parkokat, esetleg lakóparkokat lehetett megálmodni.
Sedesa és Fadesa: mernek nagyot álmodni
A Sedesa is kezdetben a belvárosi ingatlanokra vetődött, majd azok megszerzése után Észak-Csepelre koncentrált, ahol a Fadesa-val, illetve a helyi önkormányzat együttműködésével tervezett nagyobb fejlesztéseket, amelyeknek finanszírozását saját forrásból, illetve konzorciális pénzforrásokból ígérte meg. A cég hazai képviselői szociális és környezetvédelmi vonatkozású elképzelésekkel is előálltak. Budapesti és vidéki önkormányzatokkal tárgyaltak, bérlakás programot hirdettek (Egy 150 millió euró értékű projekt keretében ötezer alacsony költségű bérlakást ígértek az ország 12-15 településén). Elképzelésükkel megkeresték a Miniszterelnöki Hivatalt is (államtitkár az MSZP-s Kolber István) abból kiindulva, hogy a politikusok „segítenek megtalálni” azokat a településeket, amelyek készek befogadni a fejlesztéseket. A Sedesa Hungary Kft ügyvezetője, Szabó Flóra ekkor még a szociális lakásprogram, és az ipari-logisztikai parkok kialakítása mellett környezetvédelmi beruházásokról is beszélt, s interjúkban példaként a kommunális hulladék- és az akkumulátor-feldolgozást említette.
2006-ban az elhagyott taszári légibázis logisztikai szempontok miatt került a Sedesa látókörébe (a taszári repülőtér hasznosításával miniszterelnöki megbízottként szintén Kolber István foglalkozott), ám néhány hónappal később a kormányzati negyed felépítésének megpályázása már kifejezetten a politikával összekapcsolható „big biznisznek” ígérkezett.
A kormányzati negyed felépítésére és működtetésére kiírt közbeszerzésen – 26 más ajánlattevő mellett – a Fadesa, Sedesa és Astroc cégek által létrehozott konzorcium is pályázott, s az akkor már birtokukban lévő észak-csepeli területen kívántak „egy Manhattan-szerű” negyedet építeni. Szabó Flóra egyik nyilatkozatában elmondta: a Fadesa tulajdonában lévő 270 hektárnyi területhez a konzorcium további 100 hektárt vásárolna az önkormányzattól, hogy azután 160 ezer négyzetméternyi területű irodákat, ugyanilyen nagyságban konferencia-, oktatási-, és sportlétesítményeket is építsenek. Ezeket a kormányszervek alkalmanként vehetnék igénybe, de kiszolgálnák azt az egymillió négyzetméternyi területű lakásállományt is, amit szintén a területre terveztek. A megszólaltatott szakértők közül Leitner József ingatlanszakértő, a nemrég megszüntetett Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese, egy évvel később már a Sedesa üzletfejlesztési igazgatója, jónak találta a tervet. A pályázaton végül is a Nyugati mögötti területre tervezett kormányzati negyedet sorolták előre, a konzorcium pedig visszalépett a pályázattól.
Balaton a célkeresztben
A Fadesa azonban e kudarcok után is folytatta a nyomulást, s tovább építve szakmai-politikai kapcsolatait. 2007-ben megcélozták a Balatont. Beígérték a pangó idegenforgalom, azon belűl is a minőségi turizmus fellendítését. A spanyol beruházók főbb célpontjai Siófok, Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely voltak, de a tárgyalások során a térség egyéb városai, turistavonzó régiói is szóba kerültek. 2007. július közepén bejelentették be, hogy a cég nyolcmilliárd forint értékű ingatlanfejlesztési programba kezd a siófoki Ezüstparton, többek között négycsillagos szállodát, egy villaparkot, valamint kereskedelmi és vendéglátó egységeket és egy pálmaházat építenek. A helyhatóság pályázaton hirdette meg az Ezüstpart Hotel közelében levő több mint 10 500 négyzetméteres területet, amelyért a Fadesa 311,5 millió forintot ajánlott.
Ezzel csaknem egyidőben a Sedesa is a nyilvánosság elé lépett. 2007 július 13-án Sávolyon Vicente Cotino, a Sedesa-csoport elnöke és Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentették, hogy a falu határában mintegy 500 millió eurós beruházással ingatlankomplexumot építenek. A Balatontól, illetve a sármelléki repülőtértől alig 15 kilométerre lévő 252 hektáros területen 18 lyukú golfpálya, ipari és logisztikai központ, 150 ezer négyzetméternyi sor- és ikerházakból álló lakó- és üdülőövezet, valamint két ötcsillagos termálszálloda, wellness-központ, továbbá a dolgozóknak és a térségbe települőknek 200 szociális bérlakás épül. Jelezték, a beruházást, amelyet 2008 nyarán kezdenek, konzorciális tőkével illetve spanyol bankhitellel fogják finanszírozni. Kolber István kifejtette: a spanyol befektetők által megvalósítandó célok - turisztikai és logisztikai beruházások - az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is kiemelten szerepelnek, jól illeszkednek a kormányzati törekvésekbe, ezért a rendelkezésre álló eszközökkel támogatják ezeket. A Sedesa projektjét hamarosan külföldön is népszerűsíteni kezdték. Leitner József 2007 októberében – immár a cég üzletfejlesztési igazgatójaként – egy bukaresti kongresszuson a Sedesa beruházási projektjei között, a Finta stúdió sávolyi beruházással kapcsolatos tervét is bemutatta a résztvevőknek.
A spanyolok hasonló lehetőségekkel kecsegtettek más önkormányzatokat is. Horváth István, Balatonberény polgármestere arról beszélt, hogy a Sedesa golfpályát és golffalut tervez a településen. Balatonszemesen, miután egy nagyobb mezőgazdasági területet átminősített a képviselői testület, a Sedesa egy 67 hektáros területen ügető és galopp versenyek, valamint, lovaspóló megrendezésére alkalmas pályát ígért, multifunkcionális szórakoztatóközponttal. A lóversenypálya és a rádpusztai lovas tanya közé eső területre a tervezők megálmodtak egy, a Balaton térségét ellátó agrárlogisztikai központot, illetve nagybani piacot is álmodtak.
S hogy a mézesmadzag még édesebb legyen, a Sedesa 2008. március 31. és április 3. között vendégül látott egy magyar küldöttséget Spanyolországban, hogy a helyszínen – Madridban és Valenciában – győződjenek meg a megvalósítandó projektek nagyszerűségéről. Tagjai voltak Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára, Kiss Béla, a sávolyi Termálcentrum Kft. ügyvezető igazgatója, Takács József Balatonszemes, Horváth László Balatonberény, Komári József Szőkedencs, Bobek József Sávoly polgármestere. , A vendégek nemcsak traktában részesültek, de az egyik résztvevő beszámolója szerint a cég ideológiáját – „merjünk nagyot álmodni!” – is folyamatosan sulykolták beléjük.
A beruházók helyzetbe hozásához azonban a helyi döntéshozók szimpátiája, együttműködése kevés volt. Szükség volt a politikai elit, a jogszabályalkotók megnyerésére és közreműködésére is. A Balaton-törvény módosításával, amelyet az Országgyűlés 2008 tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadtak el a képviselők, ehhez is megnyílt az út. Kormányzati részről ekkor már a Balatoni Fejlesztési Tanácsot irányító Suchman Tamás, illetve Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára (2009-től a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke) bábáskodott a fejlesztések fölött.
A kedvező politikai hátszelet észlelve a Sedesa étvágya jelentősen megnőtt. Nemcsak a sávolyi beruházás egészült ki – Talmácsi Valenciában szerzett világbajnoki címét követően – a tervezett Moto GP pályával (ennek az átalakulásnak a részleteiről a hvg, hu is részletesen írt), hanem újabb projektek is születtek. A cég projektcégek, strómanok, zsebszerződések segítségével a magyar autópályák mentén telkek, ingatlanok vásárlásába kezdett, ám ezekről Cotino elnök akkoriban csak annyit mondott, hogy tucatnyi városban 6-7 ezer szociális bérlakást szeretnének építeni az elkövetkezendő években, mert a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások után ebben is üzletet látnak.
Ám 2008. július közepére a Fadesa a csőd szélére került, az év tavaszán még elindította a Riviera Park Siófok beruházásait, július elején átadta az angyalföldi Foka öböl melletti Danubio Park első lakásait, ám ezzel a fejlesztések kifulladtak. A spanyol ingatlanpiaci válság ismeretében magyar szakértők jelezték, akár 6-7 spanyol ingatlancég hazai vállalatának felszámolása is megkezdődhet a közeljövőben. Mindez azonban nem zavarta a kormányt és a beruházásokban érintett hivatalokat (Turizmus Zrt., sávolyi önkormányzat), hogy a fentiek ismeretében megmagyarázhatatlan módon hurráoptimizmussal, teljes mellszélességgel kiálljanak a Sedesa, a frissen gründolt Grupo Milton és a különböző projektcégek beruházásai mellett. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. július 23-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Sávoly község mellett több mint nyolcvanmillió eurós beruházás keretében a Sedesa Moto GP-pályát épít fel. A későbbi alapkőletételnél már ott volt mellette Suchman Tamás, Ujházi István, Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter is.
A sávolyi történet későbbi részletei a zsebszerződésekkel felvásárolt, átminősített és milliárdos hasznot ígérő földterületektől a tervezett állami hitelezésekig immár jól ismertek, s a sorban következő pátyi mutyi részletei is a nyilvánosság elé kerültek. A spanyol modell a Zsámbéki medencében is hasonlóképpen működik, mint Sávoly esetében – felvásárolták a földeket, képviselőket utaztattak Spanyolországba, megnyerték a szimpátiájukat, beindult a szavazógépezet, átminősítették a földeket, leígérték a csillagokat az égről, s minden szakértői, környezetvédelmi, ombudsmani szakvéleményt félretolva a helyi önkormányzat vakon jár azon az úton, amelyen Spanyolországban és itthon is számos elődje végighaladt a más ismertetett eredménnyel.
Személyes kapcsolatok
Páttyal a sorozatnak azonban nincs vége, hiszen a korábbi ígéretek beváltására, a látványos fejlesztésekre a beharangozott projektek esetében nem került sor, s a további, bedőlésre váró dominók között emlegetik a Sedesához, illetve a Grupo Miltonhoz kapcsolható pécsi ingatlancsomagot (benne a Magasházzal), az adonyi magtárházat (hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak) vagy az M43-as autópálya visszásságait (amelyekből akár uniós botrány is lehet).
Közben Spanyolországból újabb riasztó hírek érkeztek. Az erőltetett és átgondolatlan beruházások sok esetben visszafordíthatatlan természeti károsodással jártak, s nemcsak termő és zöld területek vesztek el, de a lakóparkok, golffaluk környékén felborult a talaj vízháztartása, lakatlan betonrengetegek maradtak a fejlesztők levonulása után, félig felépített kísértetvárosok csúfítják el a vidéket, s egyre szaporodó bűnügyekre is fény derült. A Fadesa után a Sedesának is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, mert további négy másik nagy építőipari céggel együtt a 2008. márciusi választások kapcsán kampányfinanszírozási ügybe keveredett. Valenciában a cég ellen ügyészi vizsgálat kezdődött, amely ezúttal nem az építkezésekkel kapcsolatos törvénytelenségekkel, hanem a politikai korrupcióval, megvesztegetési botránnyal kapcsolódott össze. A válsággal küzdő ingatlanosoktól 1 millió euró megvesztegetési pénz vándorolt valenciai néppárti (jobboldali) politikusok zsebébe, hogy azok a Sedesát és más építőipari vállalatokat közel 1 milliárd eurós megrendeléshez juttassák.
Mindez nem rendítette meg a magyar intézményi és kormánykörök bizalmát a spanyol beruházók iránt. A Sedesával vagy a Grupo Miltonnal kapcsolatos ügyekben a pártok feltűnően hallgatnak vagy maszatolnak, legyen szó Sávolyról vagy Pátyról. Csupán Gyenesei István független és Gulyás Dénes fideszes képviselő törte meg a csendet. Gyenesei azóta is mondja a magáét, de Gulyás – a személyét ért halálos fenyegetés miatt vagy ellenére – a választások közeledtével elhallgatott, nem tett feljelentést, nem csinált ügyet. A pártokhoz közelálló mainstream média sem ír érdemben a fejleményekről, nem bolygatja sem a pátyi, sem az egyéb gyanús ügyeket. Pedig volnának szétbogozandó szálak akár a projektcégekkel, akár az ügyekben érintett személyekkel kapcsolatban.
Kovács Bence János bekapcsolódott több, országos szempontból is jelentős ingatlanfejlesztésbe, és a jelek szerint továbbra is élvezi miniszterek, államtitkárok kitüntető bizalmát. Ezek a politikusok erős motiváltsággal és elkötelezettséggel vagy látszólagos közömbösséggel állnak ki a Sedesa projektjei, elképzelései mellett (Érdemes felfigyelni a somogyi szálra, hiszen Kolber, Suchman, Gyenesei is Somogy megyei kötődésű szocialista képviselők.) Érdekes következtetésekre ad okot a második vonal, a. háttéremberek kapcsolódása is a Sedesa ügyeihez. Mint korábban említettem, a cég fejlesztési igazgatója az a Leitner József lett, aki korábban az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese volt, az ügyvezető igazgató szerepkörét pedig a kezdetektől az a Szabó Flóra töltötte be, akinek a lánya Goldfárth Józsefnek, a parlamenti MSZP-frakció gazdasági igazgatójának az élettársa. Goldfárth néhány éve még együtt ült Újhelyi Istvánnal a szocialista Táncsics Mihály Alapítvány felügyelő bizottságában, amely Gyurcsány Ferenchez köthető. Újhelyi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, majd a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként a kezdetektől mentora volt a sávolyi beruházásnak (amelynek botránya után feltűnően csendben maradt), s jó kapcsolatokat ápolt a Grupo Miltonnal is.
A Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft. tulajdonosa, Nagy Balázs is, aki korábban Újhelyi kabinetfőnöke és titkárságvezetője volt. Újságírói kérdésre válaszolva Nagy Balázs elmondta, hogy Kovács Bence Jánossal és a hozzá köthető spanyol beruházói körrel még akkor ismerkedett meg, amikor az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban dolgozott. Amikor Kovács megtudta, hogy elhagyja az államigazgatást, tanácsadói szerződést ajánlott neki, amit elfogadott. „Azóta elsősorban én tartom a kapcsolatot a politikai és államigazgatási szereplőkkel, köztük Ujhelyi Istvánnal is, akivel jó viszonyban váltunk el.” – nyilatkozta Nagy. Nagy Balázs utóbb igazgatósági taggá emelkedett a Grupo Milton Zrt.-ben és a Balatonring Zrt.-ben is, mert "munkám során egyre jobb viszonyba kerültem a Mervó testvérekkel, a spanyolokkal és Kovács Bence Jánossal is. Mára kevés olyan projektje van ennek a beruházói körnek, amihez ne lenne valami közöm".
Az elmúlt napokban felszínre került egy SZDSZ-es vonal is a Sedesa-val kapcsolatban. Kiderült, hogy Törő Csaba, az SZDSZ holdudvarához tartozó üzletember 2008-ban, két részletben, 300 ezer eurót kapott a sávolyi motorpályát megépíteni tervező Sedesától egy környezeti hatástanulmány elkészítéséért. Érdekesség, hogy a mérnökként végzett, ismert informatikai szakember (Euroweb Internet RT. elnök-vezérigazgató, Navigátor Informatika Zrt. vezérigazgató, Wallis csoport)) jó barátja és támogatója volt az akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, Fodor Gábornak (Törő 2007 tavaszán támogatta Fodor SZDSZ elnökségért folytatott kampányát).
Egyesek úgy vélik, a választási küzdelemben győzni akaró Fidesznek éppúgy van takargatnivalója ezekben az ügyekben, mint a mutyizások posványában lassan elsüllyedő szocialistáknak. Az ilyen ügyeket tehát – érintettség okán – altatni kell. A választásokig az ellenzék nem akar velük foglalkozni, az MSZP-nek pedig nem érdeke, hogy a kelleténél több részlet is napvilágra kerüljön. Patthelyzet.
Spanyolországban hasonló esetekben már régen ügyészi vizsgálatot rendeltek el volna el a történtek kivizsgálására, Magyarországon azonban az ilyen ügyek legfeljebb abbamaradnak, ha már végképp tarthatatlan a helyzet. S jöhet a következő történet. Sávoly után Páty. Páty után Pécs. Pécs után, ki tudja … Ez is körmagyar. Soha nincs vége. Mondhatnánk úgy is, hogy a „spanyol modell” sikeresen alkalmazkodott a magyar modellhez.
Sebők János
