Ne az áruházakat, az elmebajt bojkottáljuk!
Az utcasarki demagógok, a lázító röpiratok kiragasztói ma már a blog demokratikus felületét is kihasználják. Ha éppen kedvük tartja, felszólítanak például az általuk gyűlölt áruházláncok bojkottjára. Amennyiben, mondjuk, a CBA vagy a Tesco jogi eszközökkel lépne fel a bojkott felhívások ellen, még azt is nehéz lenne kideríteniük, hogy személy szerint kit jelentsenek fel.
Gyurcsány feleségével a Népszava szerkesztősége előtti demonstráción. Húsz motoros, egy gumibaba és egy levél. © Stiller Ákos |
Az MSZP kapcsolat.hu honlapjára „rezeske” néven bejelentkezett felhasználó is retorziót javasol, ő a CBA ellen. „Tudjuk már, hogy a CBA tulajdonosi körébe tartozó Lázár testvérek a gój motorosokhoz tartoznak, Vilmos egyenesen a tiszteletbeli elnökük. Kérek minden tisztességes embert, tartózkodjon az egyébként meglehetősen drága, és nem túl kulturált üzletektől! Ne támogasd a gój motorosokat, védd magad a náciveszély ellen!” Ahogy ezt a „ malmosfere” nevű hozzászóló leszögezte: „Márpedig a náci veszély jelen van, ha a gazdaságban is jelen van, akkor a CBA-ban is jelen lehet! Jelen is van! A topiknyitó nem ráfogott, hanem érzékelt egy problémát!”
Itt van az eb elhantolva. A náci veszélytől ugyanúgy rettegni kell és lehet, mint a „zsidó-kommunista összeesküvéstől”. Most éppen a gój motorosok testesítik meg az ősellenséget, márpedig az ellenük való harcban a múlt héten maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vállalt, testével védve a Népszava szerkesztőségét. A húsz motoros, akik egy tiltakozó levelet és egy gusztustalan, felfújt gumibabát kívántak átadni egy publicistának, látszólag csekély erőt képvisel, de csak látszólag. Hiszen Hitler követői is csak tucatnyian voltak 1923-ban, a sörpuccs idején, Münchenben.
Tudomásul kell venni, hogy a radikálisok folyamatosan igyekeznek kitapogatni a társadalom ingerküszöbét, ez már a taktikájukhoz tartozik. Ha a bőrruhás, Harley Davidson-feelingben utazó „gójok” azt látják, hogy húsz társuk felvonulására maga a miniszterelnök ugrik, legközelebb kipróbálják, ki demonstrál ellenük, ha csak tízen parádéznak. Aztán, megnézik, mi van, ha csak öten. Végül örömmel nyugtázzák majd, hogy egyetlen motor berregésére is félreveri a vészharangot a média, és megremeg a Magyar Köztársaság.
Az internet eddig soha nem ismert, új lehetőséget nyújt a politikai csörtékre, a Tomcathez és társaihoz hasonló figurák feltűnésére. Elmosódik a határ a közönség érdeklődésére valamilyen szinten számot tartó közérdekű publikáció és az elmebajos rögeszmék burjánzása között. A gyűlöletbeszéd, és a közösség elleni izgatás definiálása körüli, immár közel két évtizedes hazai vitát új összefüggésbe helyezi az a tény, hogy a nyilvános uszítás közegét sem lehet pontosan meghatározni.
Egynémely honfitársunk hajlik arra, hogy identitását létező, vagy virtuális csoportok gyűlöletére, az ellenük való küzdelemre alapozza. „Gyűlölök, tehát vagyok”. A pártoknak komoly önfegyelmet és tapintatot kell tanúsítani, hogy leszereljék ádáz rajongóikat, akik azután alapot adnak a gyűlölködésre a rivális pártok hasonló beállítottságú híveinek, ugyanúgy, mint a hazai futballmeccseken, ahová manapság sok szurkoló kevésbé a játék kedvéért, mint inkább üvöltözni és verekedni jár ki. A normális embereknek, ha lehet, el kell szigetelni a bozótharcosokat, akiknek a jelenlegi, valóban feszült politikai helyzetben nem jut jobb az eszükbe, minthogy a közélet konfliktusait kiterjesszék az áruházláncokra is, és politikailag stigmatizálják a kiflit és a tejet áruló boltokat. Bojkottáljuk a bojkottálókat! Éljen a pártoktól független, friss liptai túró!
Pelle János