Dübörög a bürokrácia
Az Orbán-kormány egynémely – joggal bírált – lépése kapcsán sokat hallottuk a hatalmon lévő Fidesz ellenzékétől, milyen csúnya dolog a klientúra-építés, a vízfejű államigazgatás. De bársonyszékbe jutván, az MSZP-SZDSZ koalíció második ciklusában nem sokat tett ígéretei beváltásért.
A jelenlegi koalíció, pár húzásával, még az oly sokat szidott Viktoron is túltett. A köztisztviselők száma 5000-rel, a közalkalmazottaké 1100-zal több, mint 2002-ben. Ezek már a KSH legfrissebb adatai. Melyeket nehezen lehet cáfolni, hiszen a Statisztikai Hivatal elnöki székében a jelenlegi hatalom kinevezettje ül.
És hiába vannak többen, a hivatal ugyanolyan lassú, tohonya és inkompetens, mint négy éve. Ha már az ország vezetőinek nem volt bátorsága a korábbi, alacsonyabb létszám mellett is fölösleges bürokrata-hadosztályok leszerelésére, akkor minek kellett tovább gyarapítani az aktakukac léhűtők seregét? Mert hatása csak annyi, hogy tovább nehezíti a reformoknak talán mégiscsak nekivágó új kabinet dolgát.
Mindenesetre kíváncsian várjuk, hogyan fogja a fenti fejleményeket magyarázni bázisának a parlamenti küszöb hűvösebb felén imbolygó SZDSZ. Az a párt, amely az olcsó állam tántoríthatatlan híve, a közkiadások csökkentésének élharcosa. A liberálisok nemhogy saját holdudvaruk mohóságát, de még partnerük őket is sértő ambícióit sem tudták visszafogni.
A kormányzat jelezte: egymilliárdot fordít a Nemzeti Fejlesztési Terv régiós tanácsadói csapatának kistafírozására. Csinálja ezt annak dacára, hogy a törvényhozás – a kisebbik kormánypárt segítségével – visszadobta az ötletet. Mi több, a Tisztelt Ház az ügyért felelős Baráth Etele miniszternek e témával kapcsolatos interpellációra adott válaszát is leszavazta. De egy zárszámadási kiskapu révén mégiscsak lesz kétszáz, adópénzből fizetett álláshely – és hozzá nyilván szolgálati autó, benzinpénz, iroda, mobiltelefon, ahogy dukál.
A tisztesség keretein belül nem érthető, az információs szupersztráda korában, amikor a pályázati ív egy gombnyomással letölthető, segítséget pedig drótposta, fax és telefon révén gyorsan kérhetünk a hivataltól, ugyan mi szükség, “házhoz jövő” tanácsadókra. Vajon miért lett ilyen fontos ez a szavazófülkék összeszerelésének előestéjén? A feltételezés, hogy a kormány a holdudvarát erősíti, álcázott kampányaktivistákat verbuvál, finoman szólva nem alap nélküli.
De nincs semmi új a busásan díjazott, kampányszagú tanácsadóságban. Az udvartartásnak nem elég a párthivatal, bónusz stallum is kell. Lett nálunk már kormány-főtanácsadóból múzeumigazgató, szakkollégista haverből APEH-elnök, kampánycégből állami reklámbeszállító. Csak rossz szájízt hagy maga után, hogy most azok teszik ugyanezt, akik korábban hatalmas dühvel támadták a narancssárga korrupciót. Úgy tűnik, ha a szegfűhöz tűzdelnek bankjegyeket, és nem a narancsültetvény mellé, ha a szabad madárból lesz szarka, nem a turulmadárból, az már nem fáj annyira. Hát lehet, hogy nekünk se fog, ha ez a kormány is megbukik.