"Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok."

(Edda Művek)

Ijesztgetni csúnya dolog. Pedig Kanada pont ezt teszi, fenyeget, ijesztget, és az ilyet nem tudjuk elég mélyen elítélni. Egy szövetségi rendszerben vagyunk, együtt sírunk, együtt nevetünk, demokráciák nem háborúznak egymás ellen. Mégis a mi farkunkkal verik a cigányok csalánját.

Történt, hogy mire BAZ megye székhelye felocsúdhatott volna, hirtelen a kanadai nagykövetség óriásplakátjai, kivilágított reklámfelületei, újsághirdetései és rádióklipjei lepték el a várost, amely reklámok kifejezetten lebeszélik a cigányokat arról, hogy elmenjenek innen, sérelmünkre. Márpedig Magyarország, ezen belül Miskolc olyannyira ragaszkodik romáihoz, hogy a város polgármestere a nagykövetnek írt levelében volt kénytelen hangot adni teljes kiakadásának.

Nehogy már ezek elvegyék a romáink kedvét a kivándorlástól. A mi cigányunk a ti cigányotok is.

"Kanada fenyegeti a várost, az itt élőket. (…) Elég volt abból, hogy egyesek azt gondolják, Miskolccal, a miskolciakkal bármit meg lehet tenni" – jelentette ki Kriza Ákos, amely kijelentés, mint látjuk, nem más, mint a Brüsszel-ellenes "nem leszünk gyarmat" érzület lokális változata. A polgármester a lapok szerint "határozottan" kijelentette, hogy "Kanada nem fogja a menekültjeit Miskolcra küldeni", ami azért is figyelemre méltó, mert a magyarországi menedékkérők jó része bizony innen, nem máshonnan lépett a távozás rögös útjára, hiába, mostantól ők már csak "kanadai menekültek" lehetnek, nem pedig magyar állampolgárok, akikért a lelkünket is kitennénk, ha volna.

A kanadai fenyegető plakátolás lényegi üzenete az, hogy megváltozott az ország menekültügyi rendszere, teljesen érthető módon felpörgetik a kérelmek elbírálását, úgyhogy akinél azt alaptalannak tartják, felrakják az első torontói gépre, oszt jó napot. A köztük lévő magyar romák mostantól jó eséllyel kerülnek majd ilyen helyzetbe, mivel Magyarország decemberben felkerült az úgynevezett biztonságos országok listájára, ez olyan helyet jelent, ahonnan "normális esetben nem érkezhetnének menekültek, hiszen általában betartják a jogállamiság szabályait és érvényesítik a jogi garanciákat". Normális esetben. Általában.

De mi most Magyarországról beszélünk, úgyhogy nem irigyeljük sem a kanadai hatóságokat, sem a menedékeseket. Az ottani hatóságoknak a lista óta nyilván nincs mérlegelési jogkörük, az egyelőre ott dekkoló, hamarosan Ferihegy 2 felé tartó magyar cigányoknak azonban el kell dönteniük, kinek hisznek inkább: a Fidesznek vagy a szemüknek? A Fideszen belül pedig melyik Fidesznek?

Mert van ugye egyrészt az a biztonságos ország, amelyben Rogán Antalt hívják színpadra, ha meg kell bélyegezni egy parlamentáris fasisztát. Van az az ország, amelyben a neonáci párt kikéri magának, ha leneonácizzák, bizonyítást vár a vádlótól, mert ő még a gondolatát is kikéri magának. Van az az ország, amelyben a kormányfő két pofont ígér a gárdistáknak és külön zsidósablonnal válaszol az antiszemita incidensekre, amelyben kitér arra, hogy ha kell, ők megvédik a zsidókat, akik ezt nyilván köszönik szépen.

Ebben az országban az első számú kormányhű roma vezető arról beszél, hogy "2013 a romapolitikai siker éve lesz". A kormányban éppúgy büszkék a roma integrációs programokra, mint az egyházi szegregációra, büszkék arra, ha a Nyugatnak van róla egy-két jó szava, adott esetben éppen Kanadának: "Egyértelmű tehát, hogy a kanadai kormány elismeri a magyar kormány romaintegrációs lépéseit" – kommentálta a héten Giró-Szász András a biztonságos országgá nyilvánítást.

Aztán van ugye a kormányzó párt, amely annak illusztrációja, hogyan lehet napok alatt üres lufivá változtatni súlyos szavakkal kimondott, megdönthetetlen alapelveket, haszontalan idiótává téve mindenkit, aki elhitte azokat. Van az a kormányzó párt, amelynek második embere előbb simán elképzelhetőnek tartja a cigányállatozó publicista kizárását a Fideszből, majd elolvasván egyrészt annak magyarázkodását, másrészt egy bizonyos belső felmérést, máris megértőbb húrokat penget az ő jó szándékú barátjával kapcsolatban. Pártja pedig azzal fogadja a tüntetőket, hogy aki antirasszista, az valójában a gyilkos cigányok pártját fogja. Ezzel a Fidesz hivatalosan is irányt módosított: kiállt a következmények nélküli Bayer Zsolt mellett – és mindamellett, amit ez a döntés még magában foglal. A jövőre nézvést.

Megannyi biztos tájékozódási pont a hazánkat elhagyó több ezer cigány ember számára.

Gondolkodni mondjuk lesz bőven idejük: a kanadaiak által kitoloncolt romákat ugyanis "eljárás alá fogják vonni, így aki egykor eladta a lakását vagy visszaadta a bérlakást, nem kaphat másikat". Igen, ha valami, ez igencsak jellemzi a joguralmat, a kanadaiak által biztonságosnak nevezett országokat. Vegyük észre: az egyik magyar helyhatóság az általa pontosan észlelt Zeitgeist-hoz igazodva épp a szemünk láttára szervez meg egy újabb, zámolyi típusú történetet.

Ami pedig azt a kérdést illeti, mennyire hatott a meglepetés erejével a kanadaiak válaszlépése, érdemes emlékeztetni arra, hogy legkésőbb tavaly június közepe óta a kormány pontosan tudja, mi vár rá: nemcsak arról számoltak be magyar lapnak, hogy "már idén késő ősszel vagy a tél elején érvénybe léphet Kanadában a szigorított menekültügyi rendszer", hanem arról is, hogy "Magyarország készül a Kanadába korábban kivándorolt romák tömeges visszatelepülésére". Nos, látjuk, hogy készültek. Pláne, hogy mint akkor kiderült: Magyarország "arra törekszik, hogy Kanadában rákerüljön a jövőben elkészülő, biztonságos demokráciákat tartalmazó országok listájára".

Hát, a listára már rákerültünk. A feladat már csak annyi, hogy meg is teremtsük ezt a mindenki számára biztonságos országot.