Ennyi hétköznapi fasizmust még a NER sem tűrhet el. Véget kell vetni Érpatak önkormányzatiság mögé bújtatott kontrollálatlan ámokfutásának.
Az, hogy Érpatak szálasista lelkületű polgármestere konkrétan klinikai eset, nem tény, hanem minden öncélúságtól mentes magánvéleményem, amit neki tűrnie kell, hiszen ő maga büszkélkedik FB-oldalán azzal, hogy közszereplő. Ami viszont tény, hiszen annak választották.
(Disclaimer következik: eltűrnie azért kell privát értékítéletemet ennek a derék közszereplőnek, mert a napokban jogerősen megnyertem azt a pert, amit becsületsértés címén indított ellenem, ezúton köszönném meg az alkotmánynak, hogy továbbra is kiterjed az ilyesmire. Egy korábbi publicisztikámban igyekeztem bemutatni Orosz Mihály Zoltánt és büszkeségét, az ún. "érpataki modellt", mint hungarista mikrotársadalmi kísérletet, de ez nem tetszett neki igazán, a Fővárosi Törvényszék azonban másodfokon is szabaddá tette a vele kapcsolatos véleményformálást.)
Tehát. Történt, hogy ez a közszereplő egy online dührohamában feljelentést eszközölt három másik közszereplő felé, ill. irányába ("Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr! Tisztelt Papp Károly Országos Rendőrfőkapitány Úr!"), mivel egészen komolyan fenyegetve érezte magát Stumpf András kolléga, a Mandiner főmunkatársának egy Facebook-posztjától. A posztban Stumpf – teljes joggal – kiakadását fejezi ki amiatt, hogy Érpatak nemzetvezetője kirakatott egy videót, amin egy idős bácsi megalázó módon bocsánatot kér tőle, éspedig ily módon:
Ritkán fordul meg a fejemben, hogy szabadcsapatot szervezek, annak élén elmegyek Érpatakra, megfogjuk ezt az Orosz Mihály Zoltánt és videóra vesszük, amint kényszerűen nyalogatja sárcsimbókos csizmám talpát, majd esdekelve bocsánatot kér, amiért nem elég gyorsan zabálta le róla a friss lószart, én nagylelkűen persze megbocsátok, valagba rúgom, hogy most már mehet, takarodó, aztán kiteszem a Youtube-ra az egészet. Most megfordult.
Mindenekelőtt arra kérném Andrást, hogy ha indulnak, szóljon majd nekem is, de a helyzet az, hogy az érpataki emberen kívül minden olvasó számára teljesen egyértelmű: természetesen nem lesz ilyen szabadcsapat. Ez a poszt sem konkrét, sem áttételes fenyegetést nem tartalmaz. Orosz azonban előbb vicces módon ismerősnek jelölte a poszt lájkolóit, majd nevüket, kommentjeiket és FB-profiljukat elküldte a fentieknek, feljelentés céljából.
Pedig ha valaki itten nagyon is konkrét fenyegetést jelent, az Érpatak klinikai esete. Fenyegeti a szólásszabadságot állandó feljelentgető attitűdje. Fenyegeti Stumpf Andrást ("álszent, önmentegető rinyáját, miszerint kijelentése óta több helyről fenyegetések érték, csak saját magának köszönheti"). Beszervezi maga mellé a fasiszta Betyársereget, és azokkal üzen a nem létező szabadcsapatnak ("Várjuk őket, aztán az ütközet végén meglátjuk, ki kinek a csizmáját nyalogatja majd"). Fenyegeti a zsidókat, ha nyilvános performance-on akasztatja fel izraeli politikusok bábuit. Fenyegeti, éspedig kvázi-náci formaruhában a jogvédőket, újságírókat, ha azok megjelennek "Becsület napi" hülye szeánszán.
Én meg úgy gondolom, hogy ennyi hétköznapi fasizmust még a NER sem tűrhet el.
Az általa elfogadott alaptörvény, bármilyen bizarr és enyhén szólva hiányos, nemcsak a mi, újságírói véleményformálásunkat védi, hanem sok minden mást is. "Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság" – írja például a preambulum. "Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni" – olvashatjuk az Alapvetésben.
Orosz Mihály Zoltán működése olyannyira átlépi ezt a vörös vonalat, hogy ezen a ponton véget kell vetni az amúgy teljesen tiszteletreméltó és fontos önkormányzati autonómiának. Egyetlen szabadon választott klinikai eset sem csinálhat szálasista kísérleti labort egy településből. Meg kell találni a törvényes útját (állami, de főleg civil és médiaeszközökkel) annak, hogy Érpatak ne egy majdani Magyarország miniatűr előfutára legyen. Aztán, ahogy Stumpf András írta, tegyük ki a Youtube-ra az egészet.