A grúz ellenzék folyamatosan az utcán tüntet, az EU és az Egyesült Államok is elítéli a kormány legutóbbi intézkedéseit, az ország vezetői mégis keménykezűen visszatámadnak.
Tucatnyi szélsőjobbos Telegram-csatornán megy a szervezkedés világszerte, a lazán kapcsolódó közösségeket együtt Terrorgramnak nevezik. Az USA-ban az elektromos hálózat elleni támadásokat tervezik meg a csatornán, többször sikerült el is követniük merényleteket, melyek miatt egész városok maradtak napokra áram nélkül. A támadásokkal a liberális társadalmak összeomlását akarják előidézni, és fajháborút akarnak kirobbantani. A Terrorgram Európában is aktív, legutóbb a southporti gyilkosságok miatt kitört zavargások során hergelték tovább az embereket, de a Terrorgram ihletésére több gyilkosságot is elkövettek már a kontinensen.
Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.
A harmadfokú bíróság egy 2016-os ügyben határozott, amikor Milánóban egy szélsőjobboldali megemlékezés résztvevői magasba lendített karral tisztelegtek Sergio Ramelli és Carlo Pedenovi emléke előtt. A két fiatal a hetvenes évek közepén a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali ifjúsági szervezetek összecsapásaiban veszítette életét.
Az olasz miniszterelnök szeretné, ha az Olaszország Fivérei normális, jobboldali-polgári konzervatív párt lenne, és betöltené a Berlusconi halálával támadt űrt az Unió konzervatív oldalán. Az esélye megvan rá, de ehhez még komoly lépéseket kellene tennie, írja a svájci lap szerzője.
A németeknek menekülőutat kell keresniük a fasiszták elől. Zelenszkij repes az örömtől, hogy F-16-osokat kap, de az időzítéssel van egy kis probléma. Kína beleütközött a demográfiai falba. Trump beleköpni készül republikánus vetélytársai levesébe. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
A kiállítás augusztus 23-án nyit, aznap az érdeklődők neves osztrák és magyar szakemberek részvételével pódiumbeszélgetésen is hallhatnak a bécsi vészkorszak hátteréről.