Magyarország szempontjából nem volt jelentős a kieső orosz agrárexport, végül mégis a legtöbb élelmiszeripari és mezőgazdasági cég nehéz helyzetbe került az intézkedés miatt.
A 2014. augusztus 7-én bevezetett és 2017. december 31-ig meghosszabbított orosz embargó Magyarország szempontjából nem tűnt meghatározónak, mert a kieső agrárexport nem jelentős. Azonban a szomszédos országokból az embargó miatt ideáramló élelmiszerfelesleg – melynek korábbi felvevőpiaca Oroszország volt – lenyomta az árakat a magyar piacon is, ami nehéz helyzetbe hozta az ágazat szereplőit – állapították meg az Erste Agrár Kompetencia Központ szakértői.
| Előzmények |
| 2014-ben az ukrán-orosz konfliktus hatására az Európai Unió politikai és gazdasági szankciókkal próbált nyomást gyakorolni Oroszországra, és embargót vezettet be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, illetve baromfi-, hal- és tejtermékekre. Az EU-tagországok 2013-as orosz exportja összesen mintegy 120 milliárd euróra rúgott. Ennek durván egytizedét, 11,9 milliárd eurót tették ki az agrártermékek. Az embargó jellemzően az Oroszországgal szomszédos EU-tagállamokat érinti jelentősebb mértékben. A 2013-as adatok alapján a balti államok esetében az orosz export aránya több mint 17 százalék, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány 5 százalék körüli, Magyarországon és Németországban pedig még kevesebb volt. |
Minisztériumi számítások szerint 2016 tavaszáig az oroszországi embargó mintegy 4,5 milliárd dollár kárt okozott a magyar gazdaságnak, ennyire becsülhető a kieső export értéke. Az összeg tizede – mintegy 450 millió dollár – a magyar agrár- és élelmiszergazdaság közvetlen kára. A kiviteli tilalom az élő állatok és állati termékek csoportját érintette legérzékenyebben, de az almatermelők esetében is romlott a pozíciónk.
Az embargó azonban nem csak az orosz piacukat elvesztő agrár-, illetve élelmiszeripari vállalkozásokat sújtotta, hiszen a magyar belpiacon is éreztette árcsökkentő hatását a szomszédos államokból származó élelmiszerfelesleg, amelynek a korábbi felvevőpiaca Oroszország volt. Az orosz embargó kapcsán az érintett termékek esetében felerősödő árverseny azt a világtendenciát erősíti, hogy csak a legversenyképesebb, legnagyobb hozzáadott értéket előállító cégeknek van esélye a túlélésre, ill. a növekedésre.
Milyen jellegű kihívást jelent a hatékonyság növelése az érintett ágazatok számára?
Hústól a zöldségekig
A húsiparban, de főleg a sertéstenyésztésben dolgozó szakemberek a hatékony termelés feltételeként a fejlett technológia, a genetika, illetve a telepi menedzsment és szakképzettség fontosságát hangsúlyozzák. A technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, sőt a leszakadás már a környező országok húsiparához mérten is érzékelhető.
A szükséges fejlesztési beruházások nem indultak el megfelelő nagyságban, mivel az ágazat szereplőinek többsége eredményesség hiányában nem rendelkezik fejlesztési forrásokkal. Végül az egyre erőteljesebben jelentkező szakemberhiány mára a napi termelést befolyásoló tényezővé vált.
A tejágazatban megvannak a jó alapadottságok, a problémát az együttműködés alacsony szintje, a szaktudás, a tartástechnológia színvonala jelenti, de sokat lehetne javítani a takarmánygazdálkodás színvonalán is. A támogatási rendszer jelenlegi szabályai kedvezőtlenül érintik az 1200 hektár feletti földterületet használó tehenészeteket, az alaptámogatás (SAPS) elvonása miatt. Az összes hazai nyers tej 80-90 százalékát feldolgozó, nagyvállalatnak minősülő tejüzemeknek pedig nincs lehetőségük pályázati forrásokat igénybe venni, illetve az áfacsalással is küzdeniük kell. Az export és az import egyenlege bár nagyjából nullszaldós a tej egyenértékére vetítve, viszont fontos különbség, hogy amíg alacsony feldolgozottsági fokú, nyers tejet viszünk ki, addig magas feldolgozottsági fokú termékeket hozunk be, tehát mások munkáját fizetjük meg.
A magyar zöldség-gyümölcs kivitel mindössze 5 százaléka irányul Oroszországba, de az ágazat fejlesztési stratégiája 2020-ig az orosz piacon történő eladások növelésén alapult. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat szempontjából az embargó tehát elsősorban a piacépítési tervek megvalósítását nehezíti, mivel a korábbi tervek arról szóltak, hogy az ágazat exportjának a 30 százalékát 2020-ig Oroszországba szeretnék kivinni a magyar termelők.
| Az oroszok nem is jártak olyan rosszul |
Az embargó bevezetése óta az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szerint az élelmiszerárak bár 31,6 százalékkal nőttek, ugyanakkor az állami mezőgazdasági fejlesztési program felgyorsítása szempontjából a körülmények kedvezőbbek lettek, mivel az állami támogatással épülő üzemeknek egyelőre nem kell számolniuk az EU-s versenytársakkal. E kedvező gazdasági környezetben az orosz baromfihús-ágazat felfelé ívelő pályára állt. A termelés átlagosan évi 10 százalékkal bővül. Hasonló tendenciák érvényesülnek a sertéságazatban is. Az európai behozatalra elrendelt tilalom előtt az oroszországi sertéshús-fogyasztás felét dániai, spanyolországi és németországi import fedezte. Ennek kiváltására Oroszország azóta megnövelte importját például Brazíliából, Ázsiából és latin-amerikai országokból. |
