Tízből már hét toborzó nézi a közösségi médiát, amikor munkaerőt keres. Még mindig kevesen veszik észre, hogy nem mindegy, mit posztolnak magukról.
A világ egyik vezető HR-szolgáltatója, az Adecco 24 országban több mint 17 ezer álláskereső és több mint 1500 munkáltató véleményét kérdezte a közösségi média használatáról munkaerő-toborzás vagy álláskeresés kapcsán.
Az eredményekből világosan kitűnik, hogy ma már a közösségi média az új álláspiac, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Tavaly a toborzási tevékenység több mint fele (53 százaléka) már az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Idén várhatóan ez az arány tovább növekszik, 61 százalékra. Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket.
Az álláskeresők majdnem 30 százalékát már legalább egyszer megkereste egy toborzó a közösségi médián keresztül, és 9 százalékuk állásajánlatot is kapott. A várakozásokkal ellentétben a közösségi médián keresztüli álláskeresés már nem csak a magasan képzett és tapasztalt jelöltek kizárólagos előjoga; a kutatás kimutatta, hogy ma már a közösségi médián keresztül keresett profilok többsége nem vezető pozíciók betöltésére irányul. A gazdagabb online kapcsolati hálóval rendelkező álláskeresők jobb eredményeket érnek el a toborzókkal való kapcsolatfelvételek és az állásajánlatok számát tekintve is. A magas státuszú online kapcsolati hálóval rendelkezők eredményesebbek a magas státuszú offline hálóval rendelkezőknél is.
A tanulmány megállapítja, hogy számít a jelöltek közösségi médián belüli hírneve, és a toborzók nagyban támaszkodnak a közösségi hálózatokra ennek felmérésében. Erre a célra 68 százalékban a LinkedIn felületét használják, de 52 százalékban a Facebook is releváns lehet, annak ellenére, hogy ez utóbbira általában inkább személyes kapcsolattartásra szolgáló oldalként tekintenek. A toborzók a jelöltek személyiségét is igyekeznek feltérképezni. Körülbelül egy harmaduk beismerte, hogy utasított már el jelöltet a profilján szereplő tartalom vagy képek miatt. Különös figyelmet szentelnek a posztolt megjegyzéseknek, különösképpen az egyetemi vagy munkahelyi szabályokat esetleg sértő tevékenységekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére az álláskeresők túlnyomó többsége alábecsüli a személyes kapcsolatrendszer szakmai jelentőségét.
