Napi kampányadag

Március 6. Zsidózás-e a díszzsidózás? Március 4.: MDF zu Hause Március 3.: Csak Bagó lépett rá a gereblyére? Március 2.: "Egyezményes kézmozdulat" Március 1.: Új Magyarország, régi trükk Február 28.: A jövőről? Veled? Ugyanitt?

A művelődési ház és a mellette álló templom között félúton kis csoport beszélget. „Csak a becsületes emberekkel nem törődnek” – sommáz egyikük, az azonban nem derül ki, hogy kire is gondol pontosan. Kicsit távolabb egy házaspár férfi tagja Gyurcsány Ferenc érdemtelenül sokat emlegetett kézmozdulatára emlékezik. Az MSZPénz című kiadvány, piros-fehér-zöld gyertya és nemzeti rock dallami fogadják a monori művelődési házba, a lakossági fórumra betérőt. Áder János és Franka Tibor könyvei a baráti, 400 forintos egységáron beszerezhetőek. A szocialista időket idéző kultúrban főleg középkorú emberek gyűlnek, úgy 140-150-en.

A terembe lépve tág pupillákkal fixálom a jobboldal 2006-os fétisét: a narancssárga karkötőt. Ingyen osztogatják, legyen mindenkinek, tudjuk, kivel beszélünk. „Jól állunk”– kezdi beszédét Pogácsás Tibor, a város polgármestere, egyben a szövetség parlamenti képviselőjelöltje, akihez Lezsák Sándor a Nemzeti Fórum elnöke érkezett vendégségbe. Orbán Viktor neve csak a nyolcadik percben hangzik el először. Vele kapcsolatban egyébként többször is használják a „zseniális” valamint „nagyszerű” jelzőt, leginkább a polgári szövetség megálmodásáért, amiről végül is kiderül, hogy valójában már 1996-ban „megfogant” a gondolata. Gyurcsányt nemigen említik, csak „politikai kalandorként” kerül szóba. Aminek nem adunk nevet, az nincs is.

„Önöknek nem feltétlenül szükséges ezt megmagyarázni”– szól a verbális kikacsintás az ismerősökből és hívekből verbuválódott közönség felé, amikor a baloldal okozta sok gondról esik szó. És az argumentációval Pogácsás nem is erőlteti meg magát. Plakátokról jól ismert közhelyek, lebutított érvelés, zsolozsmázott szófordulatok – körülbelül ennyire szorítkozik a polgármester beszéde, aminek a végére a közönség néhány tagja bátortalanul elszundít. Hasznos hívószónak bizonyul a gyermekszületés, az államadósság és a szövetség kifejezés. „Bizonyos társadalmi csoportoknál az iskolázottság lehet a felemelkedés eszköze”– utal az országgyűlési képviselőjelölt "bizonyos társadalmi csoportokra".

Lezsák Sándor fáradt Buddha-mosollyal üli végig Pogácsás szónoklatát. A mikrofonhoz lépve a volt, jelenlegi és jövendőbeli MDF-eseken túl MIÉP-es és Jobbikos barátait is üdvözli. Köszönti továbbá a kisgazdákat és kereszténydemokratákat, a családtagokat, vetélytársakat – akikből csak egy akad majd mutatóba – és a régi barátokat. Hamar szóba kerül a Kárpát-medence és a 15 milliós magyarság. A közönség fegyelmezetten hallgat. Érdeklődő és egyetértő csönd, semmi harsány vicceskedés, csak illendő gyermekkori anekdoták a templomépítésről és halk elmélázás.

A Nemzeti Fórum elnöke végigszalad az elmúlt száz esztendőn is. Trianon és a hidegháború mellé bekerül az Európai Uniós csatlakozás is, mint társadalmi feszültséget keltő faktor. A feszültségmentes jobboldali életérzés a „hová züllött Európa?!” felkiáltásban teljesedik ki.Lezsák igyekszik házigazdáját is fényezni és egy parlamenti interpellációját igyekszik idézni. Az emlékek azonban homályosak, „volt valami a házaló kereskedelemről”– mondja.

Átadta a szót Pogácsás Tibor © hvg.hu

Többen aggódnak a kormánypártok választási csalásai miatt. Pogácsás becsületére legyen mondva, hogy a négy évvel ezelőtti választási vereségre utalva azt mondja: „könnyű lenne választási csalásra hivatkozni és felmenteni magunkat. A szavazás eredményét érvénytelen szavazólapokkal lehetne meghamisítani, de 2002-ben kevesebb ilyen volt, mint 1998-ban”– magyarázza. Hallgatóságát azonban nem tudja ezzel maradéktalanul megnyugtatni, még többször visszatérnek a kérdésre.

„Van egy jó állapotban lévő házam, felajánlom Gyurcsány Ferencnek. Egy feltétellel. Csak 150 éves korában veheti át!”– szól egy mosolygós arcú szimpatizáns. Ezen mindenki derül. Igazán jó ötletnek tartják. „Ha szíjat hasítanak is belőlünk, akkor is tudjuk, hogy mit kell tennünk, de mi van azokkal, akik dugóval a fülükben élnek, egyszerűen homályosak?!?!”– aggodalmaskodik egy másik résztvevő.

A nyugodt erő? © hvg.hu

A Bagó-ügy kapcsán is méltatlankodnak többen. „Nincs annyi belátás egy politikusban, hogy felmérje, össze kell fogni?!” A hibát tehát nem a Fidesz követte el, hanem az MDF támogatta képviselő, aki nem hallgatott a jó szóra. Az, hogy Lezsák válasza túlmutat-e önmagán vagy sem, majd kiderül, az egykori fórumos alapítóatya ugyanis azt mondja: „az MDF-ről jót vagy semmit, vagy inkább semmi jót”. A lakossági fórum végén azonban már csak annyit válaszol a hvg.hu Bagó-ügyet firtató kérdésére, hogy „nem tudok róla eleget, az én helyemben maga se tudna”.

A Weörös Sándor-, Arany János-, Janus Pannonius- és Kölcsey-idézetekkel színesített rendezvényen egy kritikus polgár szólal csak föl, és az uszoda építésére fordított összeg nagyságát kéri számon. A közhangulatnak nem tetszik a kérdés és a hangnem. A férfi nevét követelik, mire az visszakérdez: ez nem ÁVO, ugye?! Mikor a város fejlődési tervéről érdeklődik, akkor neki szegezik a lesajnáló kérdést „mit akar, ötéves tervet?!”. „Az apámat bebörtönözték” – hangzik aválasz. Mire a replika: „Nem elég hosszú időre.” A szópárbaj nem tart sokáig, a férfi sietősen távozik. A közönség elégedett, nem vártak tőle mást.