Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A TIME magazin szokásos éves találmány-toplistáján külön kategóriát szentelt azoknak a kísérleti fejlesztéseknek, melyeknek jelenleg inkább csak az eleje, vagyis a közepe látszik, de hamarosan nagyot durranhatnak.
Hatékony műszív
Majdnem 25 évvel azután, hogy édesapja szívelégtelenségben halt meg, az ausztrál Daniel Timms forradalmasítani igyekszik a szívproblémák kezelését. Cége, a BiVacor mesterséges szíveket gyárt, amelyek az igazihoz hasonló módon képesek a vérkeringést fenntartani.
A fejlesztés már abban a fázisban van, hogy három amerikai betegnek ültettek be ilyen szíveket, azok pedig mentették az életüket: életben tartotta őket addig, amíg megkapták a donorszervet. Timms azonban még tovább szeretne menni: ha a rövid távú kísérletek hatékonynak bizonyulnak, akkor a jövőben a BiVacor azt is megvizsgálná, hogy az eszköz képes-e korlátlan ideig működni. Ennek köszönhetően ugyanis feleslegessé válhat az élő donorszerv, ami nagyon sok ember életét menthetné meg.
Hulladék, energia
Brad Hartwig korábban a SpaceX rakétatudósa volt, 2022 óta azonban egy egészen más terület foglalkoztatja: megalapította az Arbor nevű cégét, amely tiszta energia előállítására fókuszál. Olyan konténer méretű rendszert fejlesztenek, amely az oxigén elégetésén alapul – épp úgy, mint a rakéták hajtóműve. A módszer segítségével a mezőgazdaságból, az erdőgazdálkodásból és az élelmiszerekből származó szerves hulladékot dolgozza fel a rendszer, ahol az égetés során tiszta víz keletkezik – amit újra fel lehet használni –, a szén-dioxidot pedig a talajban köti meg a rendszer. A megtermelt 5 MW energiával egyszerre 4000 háztartás energiaigénye elégíthető ki.
A cég már megállapodást kötött a Microsofttal, a redmondi óriásvállalat 2027-től karbinkreditet vásárol majd a kis cégtől.
Tisztább acél
A vas és szén ötvözetéből álló acél előállítása köztudottan környezetszennyező, az amerikai Electra nevű vállalat azonban egy újfajta technológiával tisztábbá tenné a folyamatot. A cég 2024-ben megnyitotta első kísérleti üzemét, a technológia lényege pedig, hogy lenullázza a vas megmunkálásának azon részét, ami egyébként a folyamatban keletkező szén-dioxid 90 százalékáért felelős.
Sandeep Nijhawan vezérigazgató szerint a vasgyártás az 1600 Celsius-fok helyett csupán 60 Celsius-fokon történik egy speciális eljárásnak köszönhetően, így a folyamatot könnyebb elindítani és megállítani, valamint a szél- és napenergiát is fel lehet használni a termeléshez.
A cég már megállapodott a legnagyobb amerikai acélgyártóval, a Nucorral, amely bevezeti majd a termelésbe az Electra technológiáját.
Átlátszó tűzhely
A nem gázzal működő tűzhelyek alapvetően ugyanazzal a módszerrel dolgoznak: az áram egy nikkel-króm fűtőelemen folyik át, ami hőt termel. A dél-koreai Graphene Square azonban a megszokott hűtőelemet grafénra cserélte, ami híresen jól vezeti a hőt.
A szakemberek mindezt egy hordozható tűzhelybe építették be, ami az akkumulátorának köszönhetően ott is tud működni, ahol nincs áramforrás. A merülés miatt nem különösebben kell aggódni, a berendezés ugyanis 600 W-tal működve készíti el az ételt a húsoktól a süteményekig, lényegében feleakkora energiával, mint egy hagyományos szerkezet. Nem mellesleg: a grafén sokkal környezetbarátabb anyag, mint a nikkel vagy a króm.
A Samsung 11,3 millió dollárt fektetett a cégbe még 2023-ban, a kísérleti gyártás pedig 2024 végén kezdődhet meg.
A pamutfőzde
A bostoni székhelyű cég, a Galy a ruhaipart reformálná meg: pontosabban a pamut előállítását. A ruházkodás alapanyagának tekintett növényt a mai napig hatalmas mezőkön terjesztik, ami azonban erdőirtással és rengeteg vegyszer felhasználásával jár. Luciano Bueno, a Galy alapítója azonban más megoldást választott.
A növényekből származó sejteket laboratóriumi körülmények között tenyészíti, lényegében úgy, mint ahogy sört szoktak főzni. Az eredmény: kevesebb energiabefektetéssel ugyanolyan minőségű gyapot, mint amit a földeken termesztenek – csak épp kiszámíthatóbb a terméshozam.
A módszerre a ruhagyártók is felfigyeltek, a Zara tulajdonosa, az indiai Inditex pedig már be is vásárolta magát a cégbe.
Átlátszó laptop
A kínai Lenovo a barcelonai MWC 2024 szakkiállításon mutatta be a közönségnek annak a laptopnak a prototpíusát, aminek kijelzője úgy néz ki, mintha egy üveglap lenne. Az egység teljesen átlátszó, ám nem üvegről, hanem mikro-LED kijelzőről van szó, ami nagyjából 4 milliméter vékony.
A billentyűzete sem egyedi: egy sima felületről van szó, ahová csak odavetíti a gép a megfelelő billentyűket. A cég egyelőre nem küldte gyártásba a ThinkBook ezen prototípusát, ugyanis a miniatűr LED-eket nagyon komoly odafigyeléssel kell kalibrálni, hogy a kijelző tényleg átlátszó legyen – ez pedig nehéz feladat. A gép bevezetéséről ezért egyelőre nincsenek pontosn információk.
Laborhús
Az ENSZ adatai szerint az ipari méretű állattenyésztés felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 11 százalékáért, így ha ezt sikerülne visszavágni, azt már a globális felmelegedés is megérezné. A probléma az, hogy a legtöbb ember nem hajlandó lemondani a húsfogyasztsáról, még akkor sem, ha egyébként a növényi alapú táplálkozás egészségesebb.
Itt jön képbe a holland Meatable nevű cég Opti-Ox nevű szabadalmaztatott technológiája, ami a laboratóriumban termesztett valódi hússal hidalná át ezt a kérdést. Az eljárás során élő sertésből vett őssejteket használnak, majd az erjesztéshez hasonló folyamaton vezetik át őket, ami drámai módon felerősíti növekedésüket és differenciálódásukat a valódi húst alkotó izmokká és zsírokká – mindössze négy nap alatt.
A Meatable 2025-ben tervezi piacra dobni az első termékét, először Szingapúrban.
Ütésálló navigáció
A GPS hatalmas segítség nemcsak a katonai, de a polgári navigáció terén is, a technológia azonban nem tökéletes. A jelet könnyű megzavarni, ami pontatlan rakétákhoz és eltévedő civileket eredményez. Ezen segíthet a Google egyik korábbi dolgozójának projektje, az AQNav.
Luca Ferrara megoldása kvantum magnetométereket használ: ezek a földkéreg hullámait hasonlítják össze az ismert térképekkel, így a mesterséges intelligenciára támaszkodva GPS nélkül is megbízhatóan mondja meg, hogy épp mi az adott személy pozíciója.
A szakember szerint a rendszert csak akkor lehetne megtéveszteni, ha sziklaméretű akadályokat görgetnének a jel útjába.
Mesterséges gyümölcs
A gyümölcs szó esetében ezúttal nem egy ételre kell gondolni, hanem egy olyan megoldásra, ami nevében és viselkedésében hasonlít az igazi gyümölcsre. Az amerikai Spiritus nevű cég fejlesztette ki a Carbon Orchard nevű eszközt, ami egy teniszlabda méretű labda. Ezt olyan anyagból készítették el, ami fel tudja szívni a környezetben lévő szén-dioxidot.
A labdákat egy oszlopra (fára) szerelte fel a vállalat, a rendszer pedig úgy működik, hogy ha a labda megszívta magát, a súlya miatt leesik a helyéről. Ezt feldolgozva kinyerik belőle a szakemberek a szén-dioxidot, amit aztán a föld alatt tárolnak. Mivel az egységek újrafelhasználóhatók, így környezetbarát módon működik a megoldás. Az első nagyobb levegőtisztító projekt 2026-ban indul majd Wyomingban.
Az ötlet több nagyobb cégnek is megtetszett, így a korai vásárlók között találni többek között a Metát, a Spotifyt, valamint a Google anyacégét, az Alphabetet is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
