A koronavírus-járvány kapcsán hamar kiderült, hogy a fertőzöttek egy részénél valamilyen kognitív probléma is kialakult. A betegek a koncentrációs képesség zavarát, agyködöt és memóriaproblémákat is tapasztalhattak, ami a kutatókat is nyugtalanítani kezdte, és arra voltak kíváncsiak, a vírus vajon bejut-e a központi idegrendszerbe. Az amerikai Nyugati Egyetem tudósai ezt próbálták meg felderíteni, a kutatásuk eredményével pedig két legyet sikerült ütniük egy csapásra – írja az IFLScience.

A beszámoló szerint a rágcsálókon végzett kísérletekkel egész pontosan azt akarták megtudni a szakemberek, hogy milyen összefüggés lehet a kognitív károsodás és a koronavírus között. Robyn Klein, az egyetem tudósa és a Nature Immunology című tudományos lapban megjelent publikáció szerzője egy korábbi tanulmányban már megállapította, hogy a vírus nem jut be az agyba, így a szakember arra jutott, hogy valami másnak kell történnie, ami nem érinti a központi idegrendszert.

Csapatával együtt azt vizsgálta meg, hogy milyen az állatok agya az akut fertőzés alatt, valamint a felépülésük után. A kutatással azt akarta kideríteni, hogy milyen kóros hatással lehetnek az agyba bekerülő immunsejtek az idegsejtekre.

Kiderült, hogy a fertőzés növelte az agy Interleukin-1 béta (IL-1β) nevű fehérjéjének szintjét. Ez a citokin fehérje egy formája, amely kulcsfontosságú hatással van az immunrendszer más sejtjeinek, valamint a vérsejteknek a növekedésére, illetve a működésük szabályozására. A csapat azt találta, hogy azoknál a rágcsálóknál, amelyek agyában megnövekedett az IL-1β szintje, leállt a neurogenezis nevű folyamat. Ez az, ami új neuronokat hoz létre az agyban, így a működés leállása memóriaproblémákhoz vezetett.

Ezek alapján kiderült, hogy a fent említett fehérje kulcsfontosságú lehet a kognitív problémák kialakulásában, így kérdés, hogy védőoltással mennyire előzhető ez meg. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok igen biztató eredményt hoztak.

A szakemberek azt találták, hogy azon rágcsálók agyában, amelyeket a fertőzés előtt beoltottak, kevésbé alakult ki gyulladás, valamint az IL-1β-szint is alacsonyabb volt. Ennek eredményeként ezeknél az állatoknál kevésbé volt jellemző a memóriaprobléma, valamint kevésbé alakult ki kognitív károsodás.

Bár az eredmények valóban ígéretesek, egyelőre még nem szabad őket készpénznek venni. Egyfelől nem tudni, ezt a hatást miként érik el a védőoltások, másfelől pedig az állatokkal elvégzett vizsgálatot embereken is ki kellene próbálni. Emellett szintén fontos, hogy a vizsgálatban használt vakcina az emberek számára nem elérhető. Mindazonáltal az eredmény összhangban van azzal a megállapítással, hogy a koronavírus elleni védőoltás csökkenti az olyan súlyos tünetek kialakulásának kockázatát, mint például a tüdőgyulladás. Valószínűleg ez a hatás érvényes a kognitív problémákra is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.