Ausztrál kutatók egy olyan járdát építettek, ami három részből áll össze: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ugyanis ha hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban.
Tavaly augusztusban jelent meg az ausztrál RMIT Egyetem kutatóinak tanulmánya, amiben arról írtak, a kávézacc lehet az az anyag, ami forradalmasíthatja a betongyártást. A vizsgálataikból kiderült, nemcsak a környezetnek tesz jót az anyag használata, de még a betont is lényegesen – nagyjából 30 százalékkal – erősíti, ha egy speciális eljárással a kávézacc is szerepet kap az előállításában. Ezt az ötletet hozták ki a laborból, és kezdték el most valós környezetben is tesztelni.
Az eljárás egyik legfontosabb része, hogy megfelelőek legyenek a keverési arányok. A kutatók szerint a betonhoz használt homok 15 százaléka helyettesíthető a kávézaccal úgy, hogy az erősebbé váljon. Ez nem tűnik ugyan soknak, de ha egy nagyobb építkezést veszünk, ahol mondjuk 100 tonna homokra van szükség a beton keveréséhez, a 15 000 kilónyi mínusz máris szabad szemmel látható.
Az alapvető probléma az, hogy a zacc szerves anyag, így idővel lebomlik. Csakhogy ha 350 Celsius-fokra melegítik fel, és kizárják az oxigént, akkor bioszén keletkezik, ami nem bomlik le úgy, mint a szerves anyagok.
A fejlesztést most Melbourne-ben próbálták ki. A kutatók három különböző betont készítettek: egy hagyományost, egy olyat, amihez faaprítékból készült bioszenet használtak fel, egyet pedig úgy, hogy a kávézaccos megoldást alkalmazták. A kutatók egy járdát készítettek el a három különböző beton felhasználásával.
Azzal, hogy a való világban is kipróbálják a megoldást, az egyik legfontosabb tesztelést végzik el, ami megmutatja, mennyire lehet strapabíró a technológia. Ha beválik, azzal nemcsak a környezet nyerhet, de az építkezések is olcsóbbá válhatnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.