Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kutatók szerint a bolygó lemezeinek mozgása arra enged következtetni, hogy a ma ismert kontinensek előbb-utóbb szuperkontinensé állnak majd össze.
Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt a Föld utolsó szuperkontinense, a Pangea elkezdett feldarabolódni, a lemeztektonikai hatásoknak köszönhetően pedig a kontinensek lassan eljutottak a mai helyükre. A vándorlás azonban nem állt meg, a számítógépes modellek pedig már képesek megmutatni, hogy hogyan nézhet ki a világunk évmilliók múlva.
A lemeztektonika létezését csak nemrég fedezte fel a tudomány. Egész pontosan Alfred Wegner német meteorológus beszélt róla először 1912-ben, idézi fel az IFLScience. A tudós azt feltételezte, hogy a kontinensek régen egy ősi kontinens részei voltak, amit Pangeának nevezett el. Az elméletét az 1960-as években sikerült bizonyítani az addigra rendelkezésre már álló technológia segítségével.
A kutatók azóta nemcsak pontosítani próbálták a vándorlás modelljét, hanem azt is igyekeznek kiszámolni, hogy milyen formálódás várható a jövőben. A független nonprofit kutatóhálózat, az Advancing Earth and Space Sciences (AGU) kutatói azt vizsgálva készítettek egy ilyen modellt, hogy hogyan befolyásolja az ár-apály jelenség a tektonikus lemezek mozgását.
Egy frissített modellben már azt is lehet látni, hogy 250 millió év múlva hogyan nézhet ki a Földön a domborzat. Az így létrejövő újabb szuperkontinenst Pange Proximának nevezték el az AGU kutatói.
Bármennyire is látványosak ezek a szimulációk, Mattias Green, a walesi Bangor Egyetem kutatója szerint ezek nem azért készülnek, hogy megtudják, miként néz majd ki a Föld több százmillió év múlva, hanem azért, mert sok minden megtudható arról, hogyan mozognak a tektonikai lemezek, és ez milyen hatással lehet például azokra, akik két lemez határán élnek.
Emellett arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a Föld jelenleg egy erős árapály-energia időszakon megy keresztül, ami még nagyjából 20 millió évig fog tartani. Ezután viszont az óceáni medencék egyetlen hatalmas víztestet kezdenek majd alkotni, ami miatt kevesebb és gyengébb hullámzásra lehet számítani. Ennek eredményeként kevésbé keveredik majd el a tápanyag a vízben, így az óceánfenék oxigénhiányossá válhat, az élet pedig megszűnik abban a régióban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
