Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ausztrál kutatók arra jutottak, hogy a brokkoliban lévő szulforafán több súlyos betegség, köztük a rák és a sroke kialakulásának kockázatát is képes lehet csökkenteni.
Azt már régóta tudni lehet, hogy a zöldségek fogyasztása jó hatással van az emésztésre és úgy általában az egészségre. A Sydney Egyetem kutatói nemrég 23, a növényekben gyakran előforduló vegyületen végeztek laboratóriumi vizsgálatot, hogy kiderüljön, azok mennyire kötődnek a vérlemezkékhez.
Mint ismert, a vérlemezkéknek kulcsfontosságú szerep jut a vérzés elállásában, bizonyos körülmények között azonban veszélyes vérrög is képződhet belőlük. Ha eltömítik az ereket és olyan kritikus területek nem jutnak akár csak egy kis ideig oxigénhez, mint az agy vagy a szív, az visszafordíthatatlan károsodást okozhat az embernek.
A kutatók arra jutottak, hogy a keresztesvirágúak rendjébe tartozó zöldségekben, például a karfiolban és a brokkoliban előforduló anyag, a szulforafán (SFN) véralvadásgátló hatással rendelkezik.
A vegyület egy ideje már kiemelt figyelmet kap tudományos körökben a rák megelőzésében, valamint a koleszterinszint csökkentésében betöltött szerepe miatt.
Az SFN molekuláris szintű hatásának alapos elemzése kimutatta, hogy képes lassítani a vérlemezkék csomósodását és gátolni a vérrögképződést a PDIA6 nevű fehérje aktivitásának módosítása révén. A szakemberek szerint emiatt megelőző szerként is használható olyan embereknél, akiknél magas a stroke kialakulásának kockázata. A vizsgálat eredményét az ACS Central Science című tudományos lapban publikálták.
A Science Alert azt írja, hogy épp emiatt érdemes megfontolni, hogy megelőzésként vigyen be az ember a szervezetébe SNF-t. Ezzel duplán jól járhat bárki, mert amellett, hogy csökkenhet a stroke kialakulásának kockázata, a szív egészségének is jót tehet a brokkoli fogyasztása.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az SFN-t azoknál is lehetne kezelésként alkalmazni, akiknél vérrög képződött az agyban. A jelenlegi készítmény 20 százalékban véd az agykárosodástól, ám az egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy az SFN esetében ez az arány 60 százalékos.
Ez utóbbi kutatás egyelőre még korai szakaszban jár, de ha bebizonyosodik a szakemberek felvetése, akkor az újabb nyomós érv lehet a brokkoli és a karfiol fogyasztása mellett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
