Kiderült, mikor érdemes mozogni, hogy kisebb eséllyel alakuljon ki béldaganat
Német kutatók szerint a béldaganat kockázatának csökkentése szempontjából nem mindegy, hogy mikor mozog az ember.
Német kutatók szerint a béldaganat kockázatának csökkentése szempontjából nem mindegy, hogy mikor mozog az ember.
A Nottingham Trent Egyetem kutatói azt próbálják meg felderíteni, hogy a kemoterápiás kezelés által okozott és felnőttkorban megjelenő fájdalomérzet kialakulása mögött milyen mechanizmusok húzódnak meg. Egy elképzelés már van rá.
Az Oxfordi Egyetem kutatói egy olyan vakcina kifejlesztésén dolgoznak, ami megtanítja az immunrendszernek, hogyan ismerje fel a korai stádiumban lévő rákos sejteket, majd hogyan pusztítsa el azokat.
Katalán kutatók újfajta megközelítésben vizsgálták azt, hogy miként okozhat rákot a genetikai tényező. A felfedezésük arra is magyarázatot adhat, miért reagál két ugyanolyan beteg eltérően a meglévő gyógyszerekre.
Ausztrál kutatók kísérlete alapján nagy reményt fűznek a szakemberek az újfajta őssejtes kezeléshez, ahol az őssejtek kinyeréséhez már nincs szükség a köldökzsinórból vett vérre.
A Lorlatinib nevű készítménnyel folytatott vizsgálatok alapján az ausztrál kutatók minden eddiginél biztatóbb eredményről számoltak be a tüdőrákos megbetegedésekkel kapcsolatban. Az egész mögött egy gén blokkolása áll.
Brit kutatók azt találták, hogy ha a fej-nyaki daganatot megfertőzi a szájban gyakran előforduló fuzobaktérium, a halálozás kockázata 65 százalékkal csökkenhet.
Hamarosan egereken is kipróbálják a Notre Dame Egyetem kutatói által fejlesztett apró eszközt, mely a fénnyel veszi fel a harcot a szervezet mélyebb részein megbúvó daganattal.
Lesújtó eredményre jutott egy magyarországi kutatás, amely szerint a lakosság fele egyáltalán nem törődik azzal, hogy a rák kockázatát rendszeres szűrővizsgálatokkal mérsékelje, holott ez lenne az egyik leghatékonyabb módja a megelőzésnek. Valójában csak néhány területen kellene sokkal fegyelmezettebbnek lennünk ahhoz, hogy jó eséllyel elébe tudjunk menni a daganatoknak, valamiért mégsem vagyunk ennyire összeszedettek.
Svéd kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehet az egészségre az, hogy a tetoválás tintája a nyirokcsomóban gyűlik össze.
Komoly fegyver lehet az orvosok kezében az a fluoreszkáló festék, amit az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztettek ki a prosztatarákos betegek tumorsejtjeinek felismerésére. Az első tesztek nagyon ígéretesek.
Spanyol, német és brit kutatók egy ókori koponyát vizsgálva arra jutottak, hogy a 4000 éve élt egyiptomi orvosok megpróbálták megérteni és gyógyítani a daganatos betegségeket.