Amerikai kutatók az egérkísérletek során arra a következtetésre jutottak, hogy mindösszesen háromféle neuron képes irányítani az ember étkezését. Ez annyit tesz: valójában reflexből eszünk.
Japán kutatók egereket vizsgálva mutatták ki, miért lehetséges az, hogy az édes ételek megsózása csak még édesebbé teszi azokat.
Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is is.
Miért és hogyan érdemes belevágni a növényi alapú táplálkozásba? Hol vannak a buktatók, kinek, miért érheti meg? Nem akarjuk levenni a húst senki tányérjáról, de megmutatjuk mivel jár ha úgy dönt, rá sem teszi. Ki más tudná hitelesebben bemutatni ennek folyamatát mint két korábban húst hússal evő ember?
Amerikai kutatók szerint napi két kanálnyi ecet elfogyasztása jelentősen enyhítheti a depressziós tüneteket, de ennél kisebb mennyiségnek is hasonlóan jótékony hatása van.
Amerikai kutatók szerint számos pozitív egészségügyi hatás mellett azért is lenne érdemes elhagyni a cukrot, mert a bevitele növelheti az ember biológiai életkorát.
Ausztrál kutatók szerint több oka is van annak, hogy a Nemzetközi Űrállomáson lévők kevésbé élvezik az étkezéseket.
A 21. századi ember életmódjának számos előnye, ugyanakkor rengeteg hátránya is van. Minden elérhető szinte karnyújtásnyira, de épp ennek a kényelemnek köszönhetően sok kellemetlen, adott esetben súlyos betegségnek is ki vagyunk téve. Annak érdekében, hogy ezeket elkerüljük – legyen szó szív- és érrendszeri problémákról vagy épp az aranyérről – csak néhány alapvető dologra kell odafigyelnünk, amelyek akár a napi rutinunk részévé is válhatnának.
A kalóriabevitel csökkentésének egyik legegyszerűbb módjához elég az órát figyelni – mutat rá egy friss vizsgálati eredmény.
Ausztrál kutatók arra jutottak, hogy a brokkoliban lévő szulforafán több súlyos betegség, köztük a rák és a sroke kialakulásának kockázatát is képes lehet csökkenteni.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.