A Covid elhúzódó hatásai még mindig érezhetők: hozzájárulnak a széleskörű munkaerőhiányhoz és az eszkalálódó költségekhez. Ezt némileg ellensúlyozza, és lehetséges megoldásokat kínál a mesterséges intelligencia (MI) elterjedése. A Deloitte előrejelzései szerint az MI-nek kulcsszerepe lesz az egészségügyi folyamatok racionalizálásában, mivel

precizitást és hatékonyságot ígér az intézmények fenntartásával, szolgáltatás megszervezésével kapcsolatos adminisztráció (pl.: biztosítási szerződésekből eredő követelések kezelése, időpontfoglalás), az ellátási láncok kialakítása, valamint a betegellátás területén.

Mindeközben az egészségügyi szereplők a működésük során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Az ennek keretében alkalmazott megoldások (pl.: energiahatékonyságot javító technológiák alkalmazása az épületek hűtését, fűtését, illetve energiaellátását illetően, egészségügyi intézményeket ellátó naperőművek telepítése) egyszerre szolgálják a környezetvédelmi célkitűzések elérését (pl.: karbonsemlegesség elérése), valamint az üzemeltetési költségek csökkentését.

A költség és megfizethetőség problémája

Az egészségügyi ellátás növekvő költségei világszerte kihívást jelentenek a minőség, a hozzáférés és a megfizethetőség szempontjából. A Covid-világjárvány fokozta a munkaerőhiányt, az inflációt, jelentősen csökkentette a keresletet, ami tovább növelte a költségeket. Jelenleg mintegy 3,3 milliárd ember él olyan országban, ahol többet költenek adósságrendezésre, mint egészségügyre és oktatásra. Az USA-ban egy főre vetítve évi 12 500 dollárt költenek egészségügyi ellátásra, ez a várható élettartam emelkedésével valószínűleg nőni fog. A várható átlagos élettartam Belgiumban, Dániában és Finnországban már most is 80 év, ez egyre nagyobb igényt támaszt a hosszú távú ellátásra. Közben, az egészségügyi szolgáltatók 47 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt két évhez képest romlott a rászorulók hozzáférése szolgáltatásaikhoz – derült ki a Deloitte legújabb 2024 Global Health Care Sector Outlook című kutatásából.

Az egészségügyi költségek emelkedése több tényezőre vezethető vissza, ideértve az egészségügyi intézmények (kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények) fenntartásának emelkedő költségeit és a növekvő munkabéreket.

Az olyan innovatív technológiák, mint a virtuális kórtermek, távgyógyászat, a betegek távolról történő megfigyelését lehetővé tevő eszközök (pl.: vérnyomásmérő, vércukorszintmérő eszközök), és az MI-támogatású diagnosztikai eszközök csökkentik az időskori ellátás, illetve a krónikus megbetegedések ellátása nyomán felmerülő költségeket.

Orvosok, ápolók… hol vagytok?

A Deloitte elemzésében emlékeztet, hogy a az egészségügy világszerte súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az előrejelzések 2030-ra 10 millió fős hiánnyal számolnak, csak Japánnak 2040-re várhatóan összesen 960 ezer egészségügyi és jóléti dolgozóra lesz szüksége, az Egyesült Államokban pedig 2030-ig összesen több mint 1,3 millió új munkavállalóra lesz szükség az idősek és a fogyatékkal élők gondozására.

Az amerikai egészségügyi szolgáltatók 87 százaléka jelölte meg a munkaerőhiányt legnagyobb kihívásként. Eközben tízből kilenc olyan fejlett ország van, ahol az orvosok elégedetlenek vagy kiégéssel küzdenek.

A kiégés mellett az egészségügyi dolgozók utánpótlását érintő kihívások, a demográfiai változások és a migrációs ráta is hozzájárul a globális szakemberhiányhoz. Az egészségügyi dolgozók iránti kereslet a következő évtizedben várhatóan 29 százalékkal fog nőni.

A mesterséges intelligencia segítségével csökkenthetők az adminisztrációs terhek és a döntési helyzetekben is jelentős támogatást nyújthat az orvosoknak. Ezzel vonzóbbá válhat a szakma az új tehetségek számára és a meglévő szakemberek kiégése is mérsékelhető.

A hagyományos egészségügyi modellt, amely a betegségek kialakulása utáni kezelésre összpontosít, fokozatosan felváltja egy holisztikus megközelítés, amely egyrészt a betegségek megelőzést helyezi előtérbe, másrészt figyelembe veszi és értékeli az egészséget meghatározó társadalmi és egyéb tényezőket is.

Fenntartható jövő

Az éghajlatváltozás jelentős egészségügyi kockázatot jelent, különösen igaz ez a rossz egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, alacsony jövedelmű területeken, de komoly mértékben érinti a fejlett országokat is. A rossz levegőminőség okozta egészségügyi problémák becsült éves globális pénzügyi hatása 8,1 billió (ezer milliárd) dollár – ez a globális GDP mintegy 7,7 százaléka. A légszennyezésből eredő orvosi számlák éves költsége az Egyesült Államokban 820 milliárd dollárt tett ki, és a becslések szerint évente 107 ezer idő előtti halálesethez vezetett.

Az egészségügyi ágazatnak olyan modellekre van szüksége, amellyel enyhíteni tudja az éghajlatváltozás betegellátásra és egészségügyi ellátásra gyakorolt hatását. A Deloitte szakértői szerint fenntarthatósági intézkedésekre van szükség, az éghajlatváltozással szemben ellenálló egészségügyi infrastruktúrát kell fejleszteni.

Mit hozhat a MI?

A prediktív mesterséges intelligencia a jövőbeli erőforrásigények előrejelzésével, a részletes adatok elemzésével, valamint a nagy hatású minták és trendek azonosításával megjósolhatja a betegforgalmat, és segítheti a kórházakat a személyzet és az erőforrások tervezésében.

A globális egészségügyi ágazat már 2020-ban világszerte több mint 2,3 zettabájtnyi adatot generált, az átjárható klinikai adatok piaca az Egyesült Államokban a 2022-es 3,4 milliárd dollárról 2026-ra várhatóan közel duplájára, 6,2 milliárd dollárra fog nőni.

Jelenleg mintegy 1500 egészségügyi MI-szolgáltató van a piacon, amelyek fele az elmúlt hét évben alakult. Ezt a folyamatot támogatta az egészségügyi mesterséges intelligenciába fektetett jelentős értékű magántőke-finanszírozás, amelynek összege 2019 és 2022 között 31,5 milliárd dollár volt.

A mesterséges intelligenciából származó éves megtakarítási potenciál az USA egészségügyi rendszere számára a következő öt évben 360 milliárd dollár is lehet a Deloitte számításai szerint.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.