Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint a csalók a telefonos átverések során mindinkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, és módszerük elegendő meggyőző erővel bírhat ahhoz, hogy a legközelebbi családtagokat is fizetésre kényszerítsék.

A szakértők szerint a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A hirdetők és a marketingesek például évek óta alkalmaznak viselkedéselemző technikákat, hogy a megfelelő üzeneteket a megfelelő időben juttassák el a célcsoportokhoz.

A generatív mesterséges intelligencia is segíthet a csalóknak azáltal, hogy megkeresi azokat a személyeket, akik a legnagyobb valószínűséggel fizetni fognak, ha virtuális emberrablás áldozatává válnak. Az MI lehetővé teszi a csalók számára, hogy a korábbinál jóval nagyobb léptékben, tömegesen hajtsák végre akcióikat, még több kárt okozva, különösebb erőfeszítés nélkül.

Az ESET elemzése szerint a hangklónozási technológia már most is képes a hitelesnek tűnő megtévesztésre, és a kiberbűnözők körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hangklónozó szolgáltatások (VcaaS, Voice Cloning-as-a-Service) iránt. Amennyiben ezek elterjednek, minden támadó számára lehetővé válik az ilyen jellegű csalások végrehajtása, különösen ha a GenAI-eszközökkel együtt használják.

A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel: először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az „emberrablás” célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: az információk forrása szinte mindig a közösségi média, ezért nagyon fontos, hogy milyen nyilvánosan elérhető adatot osztanak meg magukról az internetezők.

Ebben az esetben is az első és legfontosabb szabály, hogy senki ne osszon meg túl sok személyes információt a közösségi médiában. Kerüljék a lakcímek és a telefonszámok közzétételét, ne publikáljanak fényképeket vagy videó- és hangfelvételeket a családtagjaikról, és semmiképp ne osszanak meg részleteket a hozzátartozók aktuális utazásairól. Egy újabb tanács szerint a felhasználók állítsák privát módra a közösségi média profiljaikat, minimálisra csökkentve az esélyét annak, hogy a bűnözők megtalálják őket online térben.

A szakértő közölte, akkor is gyanakodni kell, ha az üzenetben azt kérik, hogy az címzett adja meg a személyes adatait vagy a közösségi profiljai bejelentkezési adatait. Elmondta, a szülők használhatnak olyan programokat is, amelyeknek van helymeghatározási funkciója, így ellenőrizni tudják, hogy hol van a gyermekük.

A közlemény szerint a szakértők azt is tanácsolják, hogy ha valakit feltételezhetően virtuális emberrablás miatt hívnak, tartsa szóval a „rablókat”, és ezzel egy időben próbálja meg felvenni a kapcsolatot az állítólag elrabolt személlyel, vagy szóljon valakinek a közelében, hogy segítsen ebben. Hozzátették, bár nem könnyű, de próbáljon nyugodt maradni a felhívott hozzátartozó, és ne osszon meg semmilyen további személyes információt, illetve vegye rá az „emberrablókat”, hogy válaszoljanak egy olyan kérdésre, amelyre csak az „elrabolt” tudhatja a választ, és kérje, hogy beszélhessen vele. Fontos az is, hogy a lehető leghamarabb értesítse a helyi rendőrséget.