Az alvás következetessége, avagy az, hogy szinte ugyanakkor fekszünk le és kelünk fel minden nap, még annál is fontosabb lehet a halálozás kockázatának viszonylatában, hogy mennyit alszunk – mutat rá egy vizsgálat.
Közkeletű vélekedés, hogy az alvásban rendkívül fontos az időtartam – a legtöbbször azt halljuk, hogy függően az életkortól, de napi 7–9 óra közötti alvásmennyiségre van szükségünk, és ez alapvetően tényleg fontos is az egészségünk szempontjából.
A nem megfelelő alvás ugyanis növeli a halál kockázatát – például, bár meglepő lehet, de nemcsak a túl kevés, de a túl sok alvás is.
Most egy, a Sleep folyóiratban publikált tanulmány kuszálja össze még inkább a dolgokat: azt állítják ugyanis, hogy az alvás szabályszerűsége/rendszeressége még fontosabb lehet, mint az alvás időtartama. Jobban előre jelezheti a halálozási kockázatot és különböző betegségeket is, így a következetesség – hogy mikor fekszünk le, és kelünk fel – rendkívüli jelentőséggel bírhat, még a megfelelő alváshosszhoz mérten is.
Minden harmadik embert érint és mentális zavarokra utal, mi az? Így arat az álmatlanság a fejlett országokban
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
A kapcsolódó vizsgálatokat a Harvard Egyetem és az ausztrál Monash Egyetem kutatói végezték el: egy speciális, az alvást értékelő mérőszámot, az SRI-t (Sleep Regularity Index) számították ki egy 60 ezer ember alvási és egészségi adatai nyomán.
Mint kiderült, a legkevésbé rendszeres alvási szokásokkal rendelkező személyekhez képest azoknál, akiknél már szabályszerű volt mindez, 20-40 százalékkal volt alacsonyabb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata.
A rák okozta halál kockázata 16–39, míg a kardiometabolikus okokból bekövetkező halálozásé 22–57 százalékkal csökkent a következetes időpontban lefekvő és felkelő embereknél.
A legjobb SRI-pontszámokkal rendelkező személyek a vizsgálat időtartama alatt minden esetben egy egyórás időintervallumon belül aludtak el és ébredtek fel: ez azt takarja, hogy este 10 és 11 óra között hunyták le a szemüket, és reggel 7 és 8 között keltek fel.
Most akkor jól alszunk vagy nem? 716 millió éjszaka adatait nézték át, íme az eredmény
Egyre többen tudnak róla: kiegyensúlyozott alvás nélkül nincs egészséges élet. Az alvás iránti növekvő érdeklődés kirajzolódik a Samsung Health egészségügyi alkalmazásban megfigyelt legújabb trendekből is: az elmúlt két évben 182 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik egy éven keresztül legalább heti egyszeri rendszerességgel aktívan nyomon követték alvásukat.
Viszonyításképp, a legrosszabb értékekkel rendelkező emberek esetében már egy háromórás ablak volt a fekvéshez (10 és 1 óra között) és a keléshez (7 és 10 óra között) is, ami lényegesen rendszertelenebb – összegzi a megállapításokat a Real Simple.
Mindezek tükrében, a jobb egészség érdekében érdemes lehet következetes és eközben tartható alvási szokásokat kialakítani, ez ugyanis legalább olyan fontos, mint hogy elérjük a javasolt minimális alvási időtartamot.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.