Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mivel nagyon nehéz volt a Hold felszínén landolni, a földi irányítás néhány órás pihenőt ütemezett be Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak. Ebből azonban nem lett semmi.
Az 1969. július 20-i dátum az emberiség történelmének egyik legfontosabb dátuma: ekkor lépett először ember egy másik égitest, a Hold felszínére. Neil Armstrong ekkor mondta el ikonikussá vált mondatát:
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Hogy mindez így alakult, az nagyrészt a véletlen műve – derül ki a NASA amerikai űrhivatal korabeli jegyzőkönyvéből. Ha ugyanis ő és társa, Buzz Aldrin tartották volna magukat az eredeti ütemtervhez, akkor egészen más hangok jöttek volna ki Armstrong torkán: például egy kis horkolás.
A leszállás nem volt zökkenőmentes. Az Eagle számítógépe egy autó méretű sziklákkal teli kráter felé kezdett navigálni, így Armstrongnak kézi vezérléssel kellett biztonságos terepre navigálnia. Mindezt úgy, hogy nagyon kevés üzemanyag maradt a manőver végrehajtásához, így a landolás utolsó 13 perce meglehetősen feszült volt.
Ennek eredményeként Armstrongnak és Aldrinnak néhány óra alvást ütemezett be az irányítás, hogy ki tudják pihenni magukat, mielőtt kiszállnának a modulból. A NASA szerint azonban a legénység ahelyett, hogy pihent volna, az indulás mellett döntött. Így a mérnökök ellenőrizték, hogy minden rendben van-e a leszállóegységgel, valamint megfelelők-e a körülmények a kiszálláshoz.
A többi innen már történelem.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
